Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

6. szám

- 83 használtatott e már a kérdéses egyénnél s van e ennek iránta fogékonysága. A fekélyes bujasenyvet higannyal, a takárbul fejló'döttet pedig íblannyal lehet meggyógyítani. Gyógyita eló'adó beteget, kinek lakára csekély maradványon kivűl elenyészett, azonban végtagaiban szörnyű fájdalmak szármoztak; mellyek ellen gőzfürdőket használt, de ezek után visszajött a takár s az egész baj csak iblany által hárittatott el. Dr. Schlesinger. Azt bizonyossággal meghatározni , hogy van e különnemü takáros senyv, most még lehetetlen, minthogy a kitűzött jelek nem jellemzők, mert a torokfekély , gumó és izesülési fájdalom élettani adatokban nem alapulnak. A bujakóros alakok is a kórjárattul függenek, Dr. Plosz. A dob fejlődése nem égetésnek hanem olly fekélyalaknak, melly a pontos égetést gátolja, tulajdonítandó , azért a makknak fekélyei ritkán okoznak dobot a féken fejlődők ellenben gyakran. A dobot el kell e oszlatni ? rosz ugyan a genyedő dob, de rosszabb az átalános bujakór, melly az eloszlatott dob után gyakran kifejlődik. Előadó a genyedő dobot mindég égető szerrel nyitja föl. A takáros senyv és fekélyes közti különbség nem bizonyos s jellemző , ezért ő ezen tárgy iránti ítéletét fölfüggeszti. Ricord szerint az elsőleges dob genye ragadványos ; a másodlagosé pedig ép úgy mint a bujakóros kütegek anyaga nem oltható be A higany ellenei minden bujakóros csontfájdalmat higany következményének tartják lenni, előadó több bujakóros egyént látott, ki higanyt soha nem vévén be , mégis legnagyobb fokú csontfájdalmakban szenvede. Ha a higany használata alatt valaki meghűl, nem csuda, ha csontfájdalom fejlődik nála, illyes fájdalmak ellen a budai fürdők jó hatásúak. Dr. Orsovenszky akkor, midőn bujakóros fekélyt kezdeténél égetett , rosz eredményt veve észre, most a fekelyt csak visszafejlődésében égeti, de nagy haszonnal; a higanyt a taplós s átalánosan a rosz alakú fekélyek ellen használja. Hashajtó szereket csak a fekély meggyógyulá6«-