Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

20. szám

— 313 — Kivonatok idegen lapokbul és mimkákbul. Szemészet. Átalános tételek a glaucomáróh Sichel tanár s első szemész Párisban egy monographiát tett közzé a glaucomáról a szemészeti évkönyvekben , mellynek velejét körülbelül következő tételek merítik ki. 1. A glaucoma az edényhártyának elfajulása (desorganisatio), melly másodlagosan idéztetik elő ezen hártya forró vagy idült gyuladása által. 2. Egyszerű torlódás az edényhártyában lehet néha alkalmi oka a glaucomának. Ekkor az edényhártyaiob vagy elébb volt már meg idült állapotban s észrevétlenül folyt le , vagy csak később fejlődik ki s ugyanazon életmüves változások találnak helyet. Az ideges glaucoma nem egyébb mint illynemü torlódás , melly hirtelen köszönt be ideges alkatú egyéneknél, 3. Az idegrecze (retina) s a többi belső hártyák mindég részesülnek többé vagy kevesbé a gyuladásban, s az erre következő elfajulásban. 4. Ez oknál fogva kisértetik mindenkor a valódi glaucoma az aniauroticus vakság kórjeleitől, s a belső szemhártyák inkább vagy kevesbé előrehaladt elfajulásától. 5. A glaucoma mind két nemnél csak a criticus életkor kezdetén mutatkozik és később , de elébb soha sem. 6. Illyenkor a lencse közepében homályos gyantár-barna (bernsteinbraun) szint lehet nyilván észrevenni, de ezen színezet nem változtatja meg átlátszóságát. Az üvegtest hasonlag, a nélkül, hogy zavarossá változnék néha barna szint ölt magára. Az elfajult s különösen megA ékonyodott edényhártya szinte megváltoztatja szinét a glaucomában s többé vagy kevesbé barna tekintetet nyer. Az edényhártya völgyeit föliiletének ezen kinézése , melly violaszintől néha kékbe vegyülő csatlakozván az átlátszó médiumok, kivált a lencse barna színezetével, a mélységben terjedelmes völgyeit homályosodás tekintetét idézi elő, melly a szóbani betegségre nézve jellemző ; vagy is inkább, hogy a láttán (optica) szabályai szerint szóljunk , a halvány-kékes edényhártya , melly a kevesbé át-