Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

15. szám

227 (Pityriasis). 2. Izzag. (Eczema). 3. Recset. (Impetigo Achor) és 4. a Sejtkosz. (Favus), /. Korpa d z á s. Ezen alak már a legrégibb orvosok előtt ismeretes volt , Galenas, Celsus már emlékeznek róla, Mercurialis Porrigo-nak (kosz) nevezi, mások pedig az izzagot és rüheget (Psoriasis) veszik ezen betegségnek. A mostani bőrkórtudósok (Dermatopathologus) nagyobb része a korpádzás (pityriasis , Schuppenflechte) alatt a fölbőr (epidermis) lehámlását érti, melly fölbőr néha különböző ozinű , s ennél fogva különböző neveket is nyert, millyenek : vörös, tarka , fekete. Soha sincs azonban a szövet mélyebben szétdúlva, miként más bőrbetegségeknél f minél fogva ezen kór csak nagyon fölületes, mellynek úgy szólván nincs más jellemző kórjele , mint a viszketés s a fölbör tehámlása; a fölbőr apró, fehéres lemezecskékben válik el, vagy por, vagy korpa-alakban pikkelyedzik le. Ezen betegség a fejnek hajjal födött részén jő elő, a mellett azonban a test egész fölületet is, vagy legalább nagy részét elfoglalhatja. A korpádzás fölosztatik egy szeréire (simplex) melly a test bizonyos részére korlátozott, s az eyész testére. Alibert szerint helybelire és éitalánosra. A helybeli eloszlik helybeli fejkorpádzéisra ez ismét korpa- vagy kölenalakéira (furfuracea, amyantacea). 1. Az eyyszeréinek következők jellemei: tetemes viszketés , s a bőr szabályszerű szövetén a fölbőr lehámlása látható, a szövetnek vem színezet sem beszűrődés által nem szabad változottnak lenni. 2. A korpaalaku fejkorpádzás (capitis furfuracea) Alibert szerint Herpes volaticus fnrfuraccus. Az ebben szenvedő egyének rendesen igen élénk viszketést éreznek, különösen mindjárt a küteg megjelenése után ; sőt bizonyos rohamaik vannak, mellyekben fejőket többé vagy kevesbé erősen vakarják és dörgölik, mire fehéres, fölbőrpíkkelyek által képezett por hull alá. Ezen anyag elválasztatása szakadatlanul megy előre. Ha a hajakat félrehajtja 15*