Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)
1. szám
— 10 — Süvegbillentyűk (valv. mitrales) baja, tüdőlob, agylágyulás. Dr. Semple egy 25 éves asszonyhoz hivatott , ki hirtelen olly rohamtól lepetett m^g, mellyben elveszte öntudatát, de csak hamar ismét visszanyeré azt, beszéde azonban igen értetlen volt, egy évek előtt történt sértés következtében, melly után a baloldali fölső áll- és orrcsontok nagy részét elveszité kirétegzés által. Ezen sértés következtében szája is folytonosan ferde állású volt, A fönebb emiitett roham előtt álmatlanságban szenvedett. Bal karát most tellyességgel nem volt képes mozgatni, de az érzés megmaradt benne. A bal alsó végtag egésséges; a láták rendesek voltak. Hasában nagy fájdalmakat érzett, szája keserű volt, szelektől háborgattatott. Nyelve nedves, szomja csekély, érverése szapora és rendetlen , széke késedelmező volt. — A szívverés igen rendetlen; s az első szívhang hangos fuvó zörejtől kisértetett, melly főleg a szivcsúcs táján hallatott. Rendeltetett: Carbonatis Magnesiae gr. quinque. Essentiae menthae piperitae gr. quindecim. Magnesiae sulfur, dr. semis. Infusi sennae nnc. una. — Minden 4 órában. Másnap hasonló volt a beteg állapota, e mellett nagy fájdalmakat szenvedett altestében s hátában , mellyek nyomásra növekedtek; de mivel az egész test fölülete igen érzékeny volt, szerző ezen fájdalmakat idegeseknek tekintette. Mákonyt rendelt mentavizben. Negyedik nap ugyan ezen kórjelek tapasztaltattak } de a beteg haldokló félben látszott lenni; érvere'se gyönge, szívverése ellenben erős de rendetlen , a zörej hangos, nyelve száraz , s befedett, szomja nagy, fejfájása élénk volt , s éjszaka félrebeszélt. Naponként egy pohár portoi bort kapott, s könlegeglélt s levendulafestvényt mentavizben. Ötödik nap recsegő zörej hallatott a jobb tiidő alsó s hátsó részében , de a mellett nem köhögött nem fuladozott, s kiköpéee sem volt. Rendeltetett édes higany mákonnyal. A kórjelek következő napokon is ugyanazok maradónak , nem jelentkezett sem köhögés, sem fuladozás, sem kiköpés. Nyolczad napra meghalt, s halála előtt nehánv órával is eszmélt, s hasában és hátában élénk fájdalmakról panaszkodott, mell- vagy fejfájdalomról ellenben soha som. Bon-