Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

12. szám

- 189 mórban, velős rák (carcinoma medulläre) a méhben s egy gyermekfejnagyságú rostdag a méhet beborító hashártya alatt, továbbá barna aszálya a májnak s hasvizkór. Az aszály (atrophia) minden elfajulás mellett jöhet elő, akár átalános, akár helybeli szenvedelemből származzék. Ha a vizkór más betvegyekkel csatlakozva jő elő figyelemre kell venni ezen betegségnek lehető kettős eredetét. Ha mint átalánoa betegség alkotmányos változásból keletkezik, soha sem lehet találni valamelly más még mellette létező betvegy terményeire. IIa ellenben a vizkór helybeli elfajulásnak az eredménye, azaz ha helybeli elfajulás, aszály, liíltengés , daganat az oka valamelly savós hártya szabálytalan elválasztásának, melly alkalommal az elválasztat a savós tömlőben gyülekezik össze , illyenkor a vizkór nem egyébb mint helybeli betegség s mint illyen mindenféle betvegyes bántalom mellett fönállbat. A vizkór, mint helybeli betegség terménye, igen gyakori, s a güinő, rák , velőtapló szintnlly gyakran csatlakozik vele illyenkor, mint az aszály, híltengés, keményedés. Az illyetén vizkórok átalában idült lefolyásúak , mig a másik okból eredőket rendesen forró lefolyás jellemzi. A Black által leirt vízkórt, mellyben a vizellet savós (urina serosa) s mellyról már 1823-ban jelent meg egy értekezés Bonnban (Boos de hydrope cum urina serosa) Albers 6 izben tapasztalta , halálos kimenetellel, de a holt testben semmit sem talált, mi egy más betvegy egykorú jelenlétére mutatott volna. — (Camtatt Jahresbericht 1849. Albers Bericht über path, Anatomie). I)r. Török. Kivonatok idegen lapokbul és munkákbnl. Gyógyszertan. Kéksavas higéleg (blausaures Quecksilber) pusztító bujasenyves fekélyek ellen. I)r Stróbl Strassburgban a szóbani gyógyszert kenőccsé alakítva bujasenyves fekélyek ellen használja, olly nagy adagban , hogy varképező (escharaticum) hatást eredményezzen. A makacs fekély fölülete bekenetik ezen kenőcsnek csak cse-