Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

6. szám

— 91 — elfoglallatás körében is ez áldott magyar honnak emelkedésére tovább is sikeresen munkálkodhassanak. Kivonatok idegen lapokbul és mnnkákbiiL Gyógyszertan, Salétrom heves izesülési csúz (arthrorheuma) ellen. A salétromot néhány évtől fogva nagy adagokban adák a heves izesülési csúz ellen , s ezen módszer (methodus) több ízben megkísértetett a Hótel-Dieu különböző kórtermeiben. De ezen kísérletek , akár azért, hogy ezen intézet orvosai nem találták a salétromot hatályosabbnak mint az egyszerű várakozó gyógymódot, akár pedig azért, hogy féltek ezen hős szer hatásától, nem sokáig folytattattak. Akár mint legyen egyébiránt a dolog, a Dr. Aran ezen gyógymódróli emlékiratának következők az eredményei: 1. A heves csúznak 12 esete , mellyek közül 3 belezivkér- s szivburok lobbal (Endo- et pericarditis) volt csatlakozva , gyógyulással végződött a gyógymódtól számítva 8-dik s a betegség kezdetétől pedig 14-dik napon. 2. A 24 óra alatt beadott salétrom közép mennyisége 32 gramme-ot tett 3 font főzetben fölolvasztva. 3. Közép mennyisége az egész betegség alatt elfogyasztott salétromnak 37 V

2 decagramme-ra (14 obon s 2 nehezék) rúgott. A salétrom ezen adagai Aran állitása szerint, soha sem idéztek elő mérgezési kórjeleket. Rendesen bőséges izzadságot, néha nagy hasfolyást, s ritkán bő vizellést okozának. Ezen szer behatása alatt hirtelen csökken az érverés szaporasága és keménysége, s a sziv lökései is veszítenek élénkségükből. Ezen vérkeringésbeni változás, s a kigőzölgés tetemes növekedése jobbadán minden betegnél tapasztaltatott. — (Journ. des Connuiss. me'd. 1842).