Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)
15. szám
— '255 — árosra, gyuladásosra, idegesre, és végre még orbánczosra osztja föl. Riccord a takárt nadályozással, aztán horganyos és mákonyos beföcskendezésekkel gyógyítja. Szerinte a kopaiva a takárt lobnövelés által nyomja eis ezért veszélyesnek tartja, mert nem ritkán herelobot idéz eló'. A takar makacssága a betegek czélszeríítlen életmódján alapszik. A herelobot begöngyöléssel gyógyítani nagyon kényelmes, mert a beteg tüstént fölkelhet, azonban csak ott alkalmazható, hol azon ondózsinór a lágyékgyűrü felé nem fájdalmas; mert ellenkező' esetben a betegek ezen gyógymódot fájdalmak miatt nem tűrhetik. Dr. Grosz Filep igéri, hogy a takárrul véleményét később Írásban bővebben előadandja. Dr. Jacobovich. Nagyon sok takár magátul is meggyógyul, s nem követeli a higany használását, más ellenben kevés nap múlva fekélyt s mirigydaganatot idéz elő. Vagyon különös takár és fekélyragadvány. Minden takár eleinte lobos természetű , ezért a lobellenes gyógy mód szükséges, később a kopaiva sőt ha e nem használna , ólmos beföcskendezés hasznos előadó szerint. Dr. RechnitZ főkép a lapis divinus olvadékának beföcskendezésétől láta jó eredményt; a húgycső szűkülések nemeit meg kell különböztetni , melly baj ellen ő a szalamiasót nagyon jó sikerrel használta. Dr. Jankovich Ant. s. k. Dr. Wagner János s. k. elnök. titoknok. Végbélpöf"legek gyermekeknél. S/olíz sfrassburgi tanárnak a/, utósó években több izben volt alkalma gyermekeknél végbélpöfetegeket tapasztalni, mellyekről minden kezéhez juthatott gyermekbetegségekről! munkákban hijában keresett tanitást vagy tsak megemlítést is. Ezt ő ugy magyarázza meg magának, hogy a szóbani végbélpöfetegek , végbéliszainokkal cseréltettek föl, mellyek na-^ gyon is ismeretesek s a gyermekgyógygyakojlatban igen