Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

14. szám

— '239 — nehezék keserédes venyigéi és 18 V2 font enyvet 37 fürdőben fölhasznált volna , mint egésséges hagyá el intézetünket. lvikó. Kivonatok idegen lapokbul és mnnkákbul. A.) Kór- és gyógytudomány. Az erszényes hasvizkór hatéirzatáról. Az erszényes hasvizkór határzata nem könnyű, mivel a közönséges hasvizkórhoz igen hasonlít. Gyakran csak abból Ítélhet az orvos , hogy hijányzanak mind azon betegségek tüneményei , mellyek után hasvizkór támadni szokott (u. m. a szív , máj, hashártya bajai stb.) Gyakran egyetlen észrevehető kórjelek: ideigleni nehéz légzés és azon kelemetlen érzés, melly a kinyujtás által okoztatik. Némellykor, ha a hólyag és a nyomás igen nagyok, a belek, gyomor és tüdők annyira nyomatnak , hogy lábvizeny , hasvizkór , émelygés , nehéz légzés és így a betegség szerencsétlen kimenetele következik. De illyen esetekben a daganat fokonkénti befolyását utána lehet mutatni, és hijanyzanak azon kórjelek, mellyek a hasvizkórt megelőzik. Azt is megtudhatja sokszor az orvos hogy a daganat legelőször egy bizonyos helyen vétetett észre, hogy a has egész kiterjedésében csak későbben puffadott föl , és ha a daganat kisebb, mint p o. a petefészekben lenni szokott , mozdítható és azáltal annak formája is meghatározható. Ha a hólyag nem igen nagy, az ütögetés is igen hasznos; hasvizkórban t. i. az ujak a bélcsatornát sok helyeken megérinthetik ; erszényes vizkórban pedig az ütögetés hangja mindég tompa, mivel a belek a hólyag mögött vannak. Ha a beteg hanyat fekszik, a has közepén semmi levegőt nem érezni, kivévén a gyomortájban, de igen is a lágyékokban a daganat mögött; hasvizkórban ellenben közepett érezhetni a levegőt nem pedig az oldalokban , minthogy a folyadék ezekbe leereszkedik. Hasvizkórban ha a beteg mozdul, a belek felül látszanak , mig csak némileg kifejlődött erszényes hasvizkórban a hólyag állása semmi mozgás által nem változfatik, és az ütögetés hangja is mindég ugyanaz marad.