Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

10. szám

— 178 — mint a fekélygeny. A beoltás az ellenkezőt bizonyította be. 0 csak azt állítja , hogy ha a takáranyag soha sein gerjesztett is bujasenyves fekélyt, még is nagy mértékben ragályos az. Uecondé kísérletei bebizonyították: 1. Hogy a halvagok (chloreta) által a takár fertezési képessége eltöröltetik, a azon eredmény, inellyet a takáranyag a szem vagy húdcső takonyhártyáival jővén érintkezésbe, állandóan előidéz, ineggátoltathatik. 2. Hogy a Iegsavas eziistéleggeli erős beföcskendések (4 szemer 1 obon vizre) a húdcsőlob természetét rendesen megváltoztatják , ragáiyossagától megfosztják, lígy hogy azon anyag melly elébb eredménnyel oltatott be, többé nem leend beoltható. 3. Hogy ha a beföcskendésekkei jókor fölhagy az ember , a kifolyás ismét magára ölti elébbi jellemét, e ismét beolthatóvá lesz. — Nem a takonyhártya gyuladásának élénksége adja a takarnak a fertező sajátságot , hanem ezt különszerü sajátságának kell tulajdonítani. — Eleitől fogva voltak orvosok , kik azt tartották , hogy a takárból bujasenyv fejlődhetik ki, az újabbak közül szerző főleg Baumes- ra támaszkodik, s azt kérdi, hogy egy olly betegség mint a bujasenyv, melly olly különféle alakokban mutatkozik, miért ne léphetne föl húdcsőlob, s takár aiakában. ., A I bujasenyves fekély közösülés által gyakran takárt gerjeszt (?) ez ragályos, minthogy fertezésre képes , s miután fekélyhől vette eredetét, következtetést lehet vonni mérges szerkezetére." Az alak különböző , de mind kettő ugyanazon természetű lehet. Szerző úgy vélekedik, hogy épen azon eset talál helyet, melly a fekély és a nedves pattanás (lapos gúmő) között van. Ez utósó, jólehet csalhatlanul bujasenyv kórjele épen olly kévéssé szolgáltat beoltható genyt, mint a takár, még is sokszor áfalános bujasenyv az eredménye , s szerző Baume's-xaI azon véleményben van hogy közösülés által terjesztetik. A dobgeny beolfása különböző eredményeket szolgáltatott. Azt csak akkor lehet sikerrel beoltani, ha a dobfekélyesedésben áll. Közvetlen a tályog föluyitása után azonban nem kap az ember beoltható genyt és számos tapasztalatok vannak , mellyek szerint a dob bujasenyves természetű lehet s átalános bujasenyvet idézhet elő , mind a mellett, hogy sem a föliiletesen sem a mélyiből vett geny nem volt beoltható , bár milly különböző időszakokban tétettek is vele kísérletek, és mind a mellett hogy sem az ön-