Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)
10. szám
— 176 — tosságot, mellyet Ricord a bekövetkező átalanos fertezést illetőleg, a fekély megkeményedésének tulajdonit, szerző ez alkalommal szinte korlátozni igyekszik. Azt mondja nevezetesen, hogy ezen kényállitmány olly körülmények között veszélyt hozhat, mikor a higanyt nem bujasenyves és keményedett fekélynél akalmaznók , mig egy nem keményedett bujasenyves fekélynél, melly pedig olly gyakran (?) idéz elő átalános bujasenyvet, a higany alkalmazásától visszatartóztat. Egyébiránt úgy vélekedik szerző, hogy ezen állított összetalálkozása a bujasenyves fekély megkeményedésének sa bujasenyves méreg fölszivatásának , ellenkezik az észképpel (theoria). Azonban a fitymán ülő fekély sokkal hamarább s jobban is megkeményedik , mint minden más helyen létező. Végre ezen megkeményedés minden izgatás által előidéztetik, s ez elegendőleg tanusitja azt, hogy annak nem mindég átalános bujasenyves fertezés szolgál alapul. (Mit egyébiránt Ricord sem állított olly egyenesen s föltétlenül). Ezeken kivűl még azt kérdi szerző , hogy váljon a tudomány nem bir e elegendő jellemző kórjelekkel , mellyeknél fogva a bujasenyves fekélyeket fölismerhetni (mellyekről azonban maga mélyen hallgat) és hogy , mikor kétséges az eset , a higanynak rendszeres alkalmazása olly káros következményeket vonhat e maga után, mint örömest állítjuk. (A vonhatva föltétlenül igennel felelünk , s kétes kórhatárzatnál a higany alkalmazását egyátalában rosszaljuk). Ricord és mások azt állítják, hogy atakáranyag beoltása csak akkor idéz elő jellemző pattanást (pustula) ha egykorulag bujasenyves fekély fészkel a hiídcsőben. Bár niilly igaz legyen is ezen állítás még is csekély kórhafárzati érvényességű. Mert az álarczos bujasenyves fekély, mint minden egyébb is, csak a növekedési korszak alatt oltathatik be , s a beteg ritkán mutatja magát olly időben , mikor a beoltás még sikerrel véghezvihető. Ezen megjegyzés annyival bizonyosabb, hogy azon takár , melly álarczos bujasenyves fekély által föltéteztetik 5 áfaiában csekély fájdalmat gerjeszt; s a kifolyás kezdetben olly csekély , hogy a betegség csak néhány napi tartása után vétetik észre. De tegyük föl, hogy az orvostól mindjárt a betegség kezdetén tanácsot kérnek , hát illy esetben gyógymódját rögtön beoltással kezdendi, kivált tudva azt, hogy a fekély a hiídcsőben olly ritkán jő elő.