Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

8. szám

- — 149 — múlva a vérzés ismét beállott, inelly alkalommal nagy aludt vérdarabokat köpött ki s hirtelen meg halt. Fölnyittatván a mellüreg, a bal tüdő összeesve feküdt a gerinczen , s nagy mennyiségű savós-véres folyadék vércsomókkal vegyítve, tölte be a niellhártyatöinlőt. A mellhártyán egyébbiránt a genynek vagy nyirknek még csak nyoma sem találtatott. A bal tüdő alsó karélyának fölsó hátsó részében egy diónagyságu üreg találtatott aludt vérrel megtelve. A tiidőtérimbel ezen üreg bensejeben meglágyult, rendetlen és sötét színezetű volt, hártyával nem boríttatott be , sem rekeszek által nem volt osztályozva. A tüdütér törzsökén egy ezüst kutasz vitetvén keresztül ezen üreg felé, kitetszett hogy ennek egy vastag ága, tág nyilassal s szakadozott szélekkel végződik ezen üregben , s a vérzést félreisinerhetlenül föltétezte. A tüdő állománya az üreg körül meglágyult, sötét olajszínű s fenés szagú volt. Az üregbe egy hörgág is nyilt, melly a gőgsippal együtt aludt vérrel volt teli. Ezen tüdőnek a csúcsa , mintszinte a másik oldali egész tüdő is kölesgürnnkkel (Miliartuberkl) volt megtelve ; a hörgmirigyek dagadtak s meglágyultak voltak. 2. Egy 3 éves, gyönge testalkatú sötét hajú és szemű gyermek gürnős aszkórhan szenvedett s heves vérköhögéstől lepetett meg, melly lefolyását tekintve az iinéuti esethez hasonlított, a vérköhögést, i. megszűnt, s harmadik nap ismétviszszatérvén hirtelen halálossá vált. Fölnyiftatván a mellkas . a bal tüdő csúcsának hátsó részében egy galambpetenagyságu gümőbarlang találtatott. A tűdütérnek több ágai vonultak ezen keresztül s egy közülök az üregbe nyúlt, melly nyilvános hártyával volt beborítva , s aludt vérrel megtelve. A tüdőhártya itt meg volt vastagodva s összenőve. A bal tüdő tetemesen meg volt nagyobbodva a másikhoz képest, állománya szilárd s güinőlerakodásokkal áthatott A jobb tüdő szinte meg volt telve kölesgümőkkel ; a hörgmirigyek pedig tetemesen megdagadva találtattak. A gyomor sötét, aludt vértől feszíttetett ki, a belek halvány színnek voltak, a tüdőben gümőlerakodások találtattak ; a fodormirigyek dagadtak , halványak és sajtneműeknek tetszettek; a nyakon mirigydagok nem fódöztettek föl. — 3. Egy erős, de különben halvány, barna s mirigydagok nélküli leányka , hangtalanságban szenvedett, úgy hogy