Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
17. szám
— '98 — sósavban ha főzetnek, fölolvadnak, de a nieghíités alatt a sóskasavas mészéleg jegeczes poralakban lecsapódik. A' szénsavas haméleg által szétbontatnak , még pedig oldhatlan szénsavas mészéleggé s olvadékony sóskasavas haméleggé, Ezen húdkövek szármozásáról csak annyit tudunk, hogy néha a sóskasavtartalmu eledelekkeli élés után képződnek. így például a sóska étele után mindég vannak a vizelletben nagyító üveggel Játható sóskasavas mészélegből álló jegeczek. üe a sóskasav betegségek következtében hihetőleg a testben is képződhetik. — 4. Vilsavas mészélegből alakult kövek. Közönyös vilsavas mészélegbőli húdkövek nagyon ritkák, csak Wollaston irt le egynehányat. Eölületök sima, szinök világos barna , bensejök filcsont vagy krétához hasonlít, s rendszeres, egymástól könnyen elválasztandó concentricus rétegekből állanak. Minden rétegnek csíkos, rostos haránt törése van. Ezen hűdkövekben mindég van állati anyag (nyálka) minélfogva az olvasztócső előtt megfeketednek , de utoljára fehérre égnek s megolvadnak. Legsavban és sósavban nagyon könnyen megolvadnak. Tiszta aljas (basicus) vilsavas mé3zföldból álló húdkövek nagyon ritkák , ellenben gyakran jó ezen só elő vilsavas könlegeg-keseréleggel összekötve, mint alkotó része a húdköveknek. Erről alább lessz szó. — 5. Vilsavas könlegeg-keserélegböl alakult kövek. Ezek nem ritkák, szinök fehér, szerkezetők nem réteges hanem földes, krétanemú , fölületek rendesen darabos, ollykor apró jegeczekkel behintett. Néha bensejökben is mutatkozik jegeczes szerkezet, s illyenkor keményebbek, félig áttetszők. Ezen kövek ritkán alkotvák tiszta vilsavas könlegeg-keserélegből, hanem ez rendesen vilsavas mészéleggel s más sókkal vegyittetett, Az illy némü húdkövek Dagyen könnyen fölolvadnak savakban, magában az eczetsavban is , e ezen olvadékból a vilsavas könlegeg-keseréleg, könlegeg által ismét lecsapatik. Égető hamélcggel érintkezésbe hozatván , könlegeg fejlik ki belőlők. Az olvasztó cső előtt megfeketednek a hozzájok vegyitett állati anyagoktól , s a könlegeg kifejlődik belölök, lassanként meg is olvadnak de nehezen. Ha az izzó maradék legsavas kékéleggel fKobaltoxyd) nedvesittetik meg s a forrasztócsöuek kitétetik,