Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 377 — • tok szénenyt égetnek el, az alatt szinte köneny is ég meg, mi abból tetszik ki, hogy lélekzésök alatt szünetlen élenyt emésztenek föl. Ezen kivíil még szünetlen legenyszeszt lehelnek ki , mire csalódások kerülése végett, figyelnünk kell; mert többen azt akarták volt észlelni, hogy a lélekzésné! legenyszesz szívatnék föl; mi azonban mindég olly körülmények közt történt, mellyek a dolgot kétessé teszik. Szilárdul kell tehát a mellett küzdenünk , hogy mi a légből legeoyt soha nem lélekziink ; a lég nekünk soha tápanyagot nem nyújt; hogy mi abból egyedül csak az élenyt vesszük, melly a szénennyel a szénsavnak, a könnennyel pedig a viznek képzésére szükséges. A kilehellett legeny tisztán az eledelekből származik. Az állatok a tüdőkön kivűl, még más utakon is taszitnak ki legenyt, melly a könlegeg alakjában szállel. Itt újra olly tüneményt pillantunk meg , mi a természetnek czélaira fordított eszközök fönséges egyszerűsége által bámulásra int! Ha az átalános természetterv szerint a légnek vissza adjuk legenyét, — valaha még bizonyos növények javára forditandót — ugy a könlegeget is vissza kell neki adnunk, melly a legtöbb növények létére s kifejlődésére olly igen szükséges. S épen a húgy elválasztásnak fő eredménye a könlegeg kiürítésében áll, melly a földbe vagy a légbe visszatér; s melly lényegesen szénsavas könlegeg, azaz szénsavból, miként azt kilehelljük, és könlegegből, miként azt a növények megkívánják, áll. De ezen szénsavas könlegeg élenyt és könenyt vesztett el, mik két parány viz előteremtésére elégségesek. E viznek elvonása által a szénsavas könlegeg , könlegeggé lesz, olly közönyös testté , melly az állati hártyákat nem rágja föl s a veséken, húgyvezédeken, hólyagon stb. által mehet a nélkül, hogy azokat gyuladásra izgatná. A légbe jutva azonban, a könlegeg valódi forrongást szenved, mi neki a két parány vizet vissza adja s őt tulajdonképi szénsavas könlegeggé változtatja, mi szállékony sa légbe elpárologhat, fölolvadható s igy az essővizzel a földbe képes sülyedni; rendeltetése tehát a lég és föld között mindaddig ide s tova szállongni, mig valamelly növény gyökere által föl nem szivattatik s abban földolgoztatva, újra életrnüvesanyag32