Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 375 -anyagok előteremtéséhez szinte széneny kívántatik meg , a könlegeg és a víz létrészeiveli egyesülésben. *) A legeny nagy fontossága a növényekben, tehát figyelmünkre méltán érdemes, mert a rostonya képzésére szolgál, mi minden életmüvek csirája, nélkülesem sajtany, sem fehérnye létre nem jöhetne, mik által az állatok tápláltatnak. A növények tehát az életmüves élet talaj donképi vegyvinnyéi ; széneny, köneny, könlegeg és viz az elemanyagok, mik a növényekben termődnek; faanyag, keményitő, mézga és czukor egy részről; rostonya, fehérnye , sajtany más részről képezik mind a két természetország alapterményeit, mik az emésztési folyamat által az állat-testtel egyesülnek. A növények életfolytában szövetüken nevezetes mennyiségű viz megy át. E viz elpárolog leveleik fölületén s szükségkép a sókat, mik benne fölolvadva voltak, maradványként hátrahagyja a növényben. E sókból áll a hamv , egy nyilván a földből vett termény, mit a növények szétbomlások után neki megint visszaadnak. Ezen ásványos termények a növény szövetébe fölöttébb különböző alakban rakodnak be. Egy a legközönségesb s legszaporábbak közül való a pectinsavas mész, mellyet Jaquelin legtöbb növények faszövetében föllelt. Mihelyt a mag csírázni, a bimbó fejledezni, a virág gyümölcsezni kezd, a növény, melly eddig szénsavat és vizet bontott szét s fölszivá a napvilágot, rögtön megváltoztatja munkásságát, úgyhogy már most szénenyt és kőnenyt éget el és meleget bont ki, tehát futólag az állatiság főtulajdonságait ölti föl.— Egyébként egy igen fo tos körülmény mutatkozik itt; ha t. i. árpát, búzát hagyunk csírázni, akkor sok meleg , szénsav és viz fejlődik ki ; a magvak keményítője elváltozik először mézgává, aztán czukorrá s végre elenyészik, mert szénsavat termeszt A burgonyában a csirázás alatt szinte átváltozik a keményítő először dextrinebe, aztán czukorba, mikből *) 48 parány széneny \ 6 — könlegeg>képezi arostonyát, fehérnyét éssajtanyt. 15 — viz )