Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 370 — azon tömérdek életrnüves anyagok teremtésére, mik az allatország táplálására és szükségeire rendeltetvék. S ha megfontoljuk, hogy az állatok a növények fölemésztése alatt viszont meleget és erőt fejtenek ki, majdnem kétségbe esünk e tünemények közös mintájának valaha lehető kibonyolitása fölött. Ezen ős elemek segítségével a világosság kifejti a növényországot, mellyből a többi életrnüves anyag támad. A növények a napból leáradó vegytani erőt fölszivják s általa lesznek képesekké a szénsavat, a vizet s a legsavas könlegeget, bármi készületnél hathatósban — szétbontani. És föllépnek az állatok s fölhasználják az életrnüves anyagot, s mint valódi égési készületek, meleget és erőt fejtenek ki. Bennök emelkedik az életrnüves anyag fejlődése legmagasb fokára; de midőn ez az érzés és gondolkozás emeltyűjévé válik , maga is változásokat szenved. E föltételek alatt mig meleget és villanyosságot szinte kifejt, mi erejének mértékét teszi, szétbontatik s visszatér kútfejéhez; a légkörbe. A légkör tehát azon titokteljes lánczszem, melly a növény országot az állatival összekapcsolja. — Hogy az állatok a légből éleuyt vesznek s helyette szénsavat adnak vissza, azt a tapasztalás kimutatá A növények ellenben fölszivják a szénsavat, szétbontják azt, megtartják a szénenyt s a légkörbe visszaküldik élenyöket. S mert az állatok folyvást, a növények pedig csak a napvilág befolyása alatt lélekzenek ; mert továbbá a földszíne télen far, nyáron pedig zöld növényzettel díszes: ebből azt hitték, hogy e változások a légkör minémüségében lényeges különbségeket föltéteznének; s hogy a légkörben éjjel több szénsav volna, mintsem nappal; ellenben nappal élenydúsabb volna az, mintsem éjtszakán, a minthogy e két elem aránya az évszakok szerént lényeges változásokat is szenved. Mindez ugyan igaz, de a légkör tömegében az illyen helybeli változások egészen elenyésznek. Sok századok kívántattak meg a két természetország közti különbség megalapítására, mellyen a lég álló részeinek aránya alapúi, úgyhogy a nap és éjszaka sőt egyik vagy másik évszak befolyása sem képes azt I