Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

2. szám

— 26 — vagy igen gyakran egy kissé sárgásak is, és a levegőn meg nem zöldülnek (ha csak savanyu csorvával nem párosulvák), vegytanilag kémlelve savanyúan vagy épen nem hatnak vissza, vagy nem nagy mértékben ; e mellett közönségesen kévéssé meleg, ritkán igen puffadt vagy fájdalmas has, nagy szomj, nem igen forró fej, s ez a hasfolyás beállása után tüstént kevesbé elfogult (élénkebb szemek, s a fejnek szabadabb hordozása); száraz bőr. Néha forró bőr mellet 1-3 napig tartó székdugulás jár elő , mikép az a hurutos náthánál gyakran történik 5 a miért is mind a két esetben az illető folyás beállása után könyebbíilés következik. A nyálkhártyás hasfolyás után nem olly könnyen mint a savós után, szokott támadni izvizkór vagy hasvizkór. A baj elhanyagolásánál a kisdedek , miután bőrük sokkal előbb igen hideg lett, elhalnak. A bonczkés hamarébb (3-7 nap alat) történt összeesés (collapsus) általi halál után többnyire csak a nyálkhártya vékonyodását s halaványságát, hoszszabb folyamnál lágyulást fedez föl; illyen esetben a nyálka-mirigyek mindenkor dagadtak , de nem mindig lobvörösek, s néha gömbölyű tiszta tekintetű fekélyekké fajul vák , mind ezen változások többnyire a belek alsó részében fészkelnek; a miért is gyakran étvágy sőt falánkság is folyvást létezik. Gyakran szövetkezik ezen alakkal. 2) .1 sárga-epés hasfolyás. Ez évben ritkán fordult elő önállólag, de két év előtt gyakran; akkor az orbáuczok s a sárgaság erősen uralkodának ; jelenleg nem. Hőség kevés szomjjal, álmos odafekvés, függőleges homlok ránczok, ollykori nyögés által kifejezett fej elfogultság, étvágyhiány, erősen puffadt has nélkül, néha hányásra erőlködés, sárgás tülkhártya (sclerotica), leginkább a hasfolyás kezdete előtt, nein igen gyors érverés, sárgás székletétel , sárgás vizellet; nagyobb gyermekek keserű szájról is panaszolnak — ezek valának jellemei, s ezeknél több legalább gyermekeknél nem igen könnyen vehető észre. A hánytató itt fő szer, ámbár némellykor sárgaság következik utána. A régiek sárga s fekete epés állapotot ismértek ; az első a Schoenleintól ugy nevezett orbánczossal; az utóbbi pedig a közönséges zöld-epéssel alkal-