Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
1. szám
— 19 — pótba esnek, mindinkább forróbb s elfogultabb fejjel, ugy hogy mennél hamarább lobellenes hashajtó italt kell adnunk . ső't szükség is állhat be , a fejre nadályokat alkalmazni. — Ehhez még egy észrevételt csatlok. Mennél kevesebb epés színezettel birtak a csúzos alhasi lázak, annál könnyebben lehetett a bőr puha és izzadt; ezen izzadás , ha savanyúan nem illette a szaglást, nem volt birálatilag elhatárzó; illy lázakban épen olly kévéssé tekintethetett az valóságos bírálatnak , mint maga a savós hasmenés. A hasfolyások orvoslata kétségkivííl a gyermekorvosnak legfontosabb , de egyszersmind legnehezebb föladata, melly a gyakorlatban ritkán méltányoltatik eléggé. A gyermekorvosi iratok mindeddig igen elégtelen , de gyakran még hamis vezérfonalat is adnak. A legfontosabb kérdés mindenkor az marad: váljon ? milly viszonyok alatt ? s mikép szabad a hasfolyások közvetlen dugulására munkálkodni? Ha a hasfolyások helybeli bántalmak volnának, akkor a felelet s orvoslat könnyű lenne. De elállítani akarni, midőn azok a vérnek bizonyos állapotától (lázalap) függő kiválasztások , vagy ha azok mint már kiválasztott csípős anyagok a beleket izgatják — egyaránt káros s elvetendő. A hasfolyások pedig e kettős állapotot egyszerre fejthetik ki; vagy csak az utóbbit (t. i. mint csupán a beleket izgató anyagok) j és végre , hosszas tartásuknál fogva a bélhártyában nevezetes boncztani változásokat is idézhetnek elő; a miért is különböző hatású gyógyszereket kívánnak, a mellyek még is négyféle tulajdonságra visszavezethetők , t. i. elválasztásokat eszközlőkre , kiüritőkre, elválasztásokat gátlókra s beleket zárókra. Az elválasztásokat gátló tulajdonnal azonban a birálatot eszközlő összekapcsoltassék ; mi csakugyan a mákonyban kitünőleg együtt létezik. Én ezen kóralakokra mind a betegágynál, mind a bonczasztalnál igen nagy figyelmet fordítok s az idén is eléggé meggyőződtem, hogy a hasfolyások megkülönböztetése 2*