Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 2. kötet, 1-26. sz. (1842)

1. szám

— 13 —Meg van benne a beszédre való inger, de a megfontolás elhallgattatja. A beszédre való inger tehát annál élénkebb, minél inkább fölizgatva vannak érzéseink , és minél inkább háttérbe szorul a megfontolás. Az öröm , harag, szomorúság többnyire beszéd által nyilvánodik, s nyilvánodni mindég akar.— A mámor fecsegővé teszi az embert, — Könnyű tehát kimagyarázni a fenszóvali félrebeszédet. A lázas beteg, ki ébren álmadozik , az őrült, ha a szenvedély elragadja , a buta, ha az őt érdeklő viszonyokrul megfeledkezik — öntudatlan és nem képes magán uralkodni. Mindenik kibeszéli gondoktait, mert a megfontolást és hallgatást parancsoló korlát oda van. — A szóban levő tárgyat bővebben megmagyarázandó, még bizonyos éptani párhuzamot is állít föl dr. B. — A beszéd, úgymond ő — a mozgást közvetítő idegek működésinek következésében áll elő. Ezen működés igen sokszerű , de azért ugyanazon törvények szerint történik , mint a többi mozgás. A mi a beszéléshöz kivárítató izomműködést illeti: ez gyakorlás által csakhamar öntudatlan készséggé válik, elannyira, hogy az ember beszéd közben nem is ügye! nyelve mozgásira. Innen magyarázhatni ki az álomban történő beszélést. A gondolatok nemcsak gondolatokkal társakoznak össze , hanem a mozgással is, és olly élénk ezen társakozás , hogy minden űj gondolat fölötlésivel nyomban születik a kimondásra való ösztön is, mi folyvást tart, mig csak az akarat kormányzó befolyása meg nem gátolja. — Honnan , valahányszor a gondolatok élénk volta mellett a megfontolás és a külviszonyok figyelembe vétele hijányzik, ott öntudatlanul történik a gondolatok közlése , legyen bár azon állapot lázas , elme- s álombeli , vagy féléber , sőt ha a kedély fölingerültségétől ered is. (Med. Zeit. v. V. f. H. in Pr. 1842.) Vizsgálódások a vérhas fölölt. JJr. Bodenius tapasztalásai s vizsgálódásai a vérhas fölött következőkben öszpontosulnak. A vérhast kártékony külső hatányok (potentiae) idézik elő , mellyeket az embert környező közegben (medium), a gőzköri légben kell kesemi , s nevök együttvéve gerj (miasma). — Hogy ezen gerjből betegség támadhasson, egyéni hajlam kivántatik hozzá, s a további ki-