Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 2. kötet, 1-26. sz. (1842)

1. szám

— 10 — Mérgezéz egy tőrben fogott óz husa által. Bizonyos család egy tőrben fogott s félelmében csaknem halálra kínoztatott őz húsából evett. — A családnak mindenik taga, ki csak többet vagy kevesebbet evett ezen őz busából, nem sokára szájában szárazságot, gyomrában nyomást, hanyásra való ingert, szédülést érzett. — A házi ur néhány napra el\észté látását, mi hánytató s elvezető szerek használata után ismét visszatért. Öt hétig tartottak már az említett jelenségek , s dr. Rösernek épen ekkor levén alkalma a betegeket látni, mindeniknek nyelvét halvány vörösnek , fénylő száraznak, orczáját fakó színűnek találta. Kik keiesebbet ettek a/, úzbül, azok tag leverettségrül panaszkodtak , de azért ide s tova járkálhattak, és Hallersavanyt használván, jobban lettek. A házi ur , ki legtöbbet evett, fek\ő beteg lőn. A föntebb előszámlált jelenségeken kívül, a vakbéltájon levő fájdalomrul panaszkodott , és jobboldali alfelén pokolvarhoz hasonló daganata volt. Ebből ev szivárgott kifelé , s nyomás közben lég is ürült ki; nyílása irányában, a medencze ürege felé üszög nyomai valának láthatók. Ehez még a gyógyítás negyedik napján. {Rpe. Inf. arnicae cum aeth. acetico; — italul: elix. acid.ilalleri czukros vízzel; külsőleg kínafőzet és naponkint meleg fürdő két obon kappaovirággal), zsebrék is járulták , három nappal későbben pedig az állgörcs (trismus) előjelei , mi ellen dr. tt. pézsmát és kámfort rendölt, külsőleg pedig higanykenőcsöt. — A gyógyítás 11. napján a növekedett állgörcshez hátdermenet is (opisthotonus) csatlakozott, s igy maradt a beteg három napig, mikor az állgörcs kissé alábbhagyott. A föntebbi porokat ismételtető dr. 11. azon különbséggel, hogy az adagot nagyobbitá, s bár nyolcz napi székrekedés volt jelen , mákonnyal köté azt össze, az slfelen levő fekélyt pedig oszlató irral (ungventum digestii um) kötüzteté. — ftégy nap múlva ezen szerek használatára kisebbült az állgörcs, és jóllehet a hátdermenet nagyobbult, a beteg mégis könnyebben érzé magát , s dr. K. mákonyt édes higaccsal rendölt a betegnek , a fekély ocsmány külseje , a beteg sorvadással fenyegető kinézése pedig a kínafőzetet javallá , s ezen szerek használata mellett kilencz nap alatt folyvást tartott a javulás. Ezt köveive szörnyű hasmenés állván elő, az édes higacsot kihagyla dr. II.