Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

4. szám

— 52 __ A megkülönböztetésnek innen eredő nehézségét, a legjelesebb új és régiebb Syphilidologusok elösmerni nem vonakodtak , arra figyelmeztetvén: hogy a bujakórnak semmi lényeges physical, chemiai, vagy microscopiai különböztető jele nincsen , s hogy palhognomicus alaka egyedül eredményeiben található föl. Sajnos, hogy az említett ösmertető jelekből épen azt, melly egyedül nyújthatna bizonyosságot, — t. i. a senyv elválasztott nedvénekbeoltás általi eredményeit gyakorlatba hozni nem lehet. — Mindazáltal azt hiszem, hogy az eredeti ragály okozta seny vnek van még is egy ösmertető vonása, melly ugyan buja , vagy nem buja természetét ki nem fejezi, de legalább prognosticus tekintetben teszi ama sokra becsülhető szolgálatot; vallyon a helybeli betegség hajlandó e ollyan maradni , vagy pedig közönséges nyavalyába átmenni ? Ezen ösmertető vonás tapasztalásom szerént a senyvet kísérő gyuladás, melly minél erősebb, minél korábbi fenésedéssel fenyegető, és minél pusztitóbb ; annál bizonyosabb jele annak, hogy a ragálynak hatása helybeli körén túl ki nem fog terjeszkedni. — Kárfészek. Az eredeti senyv legközönségesebb helyének tapasztal am lenni, a makk koronáját, makktyú belső hártyáját, — makkot- és a fékecske két oldalait, (melly utóbbi esetekben a fék rendszerént átlikasztatott) a hugycsőnek ajkain csak egyszer vettem észre. — A makktyií külső takaróján csoportosan álló , bujálkodásra igen hajló emelkedett fenekű ; — úgy szinte a borék külsején mutatkozó fölületes fekélyek , mint az eredetieknek tisztátalanság okozta helybeli következményei több egyedeknél kerültek eló. — Szövetkezés. Az eredeti bujakór legszámosabb szövetkezései valának a lobos és születési makkrejlés, (phimosis) paraphimosis , és lágyék-mirigygyuladás. — Kankóval vagy fiigölyökkel szövetkezett fekélyek, mint fölebb láttuk, csak igen csekély számmal akadtak elő. Származás ideje, A fekélyt előző kis hólyagocskát csak igen kevés esetben vehettem észre, tudatlan könnyelműség és gondatlanság a betegeket többnyire csak akkor bírván testük figyelmes!) szemlélésére , midőn a helybeli betegség jóformán kifejlődött már. — IIa mindazonáltal kérdést kerülő bi-