Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

3. szám

— H — könnyebbült volna a vizeilés, sőt tökéletes hugyrekedés állolt volna be , érvágást és fürdőt rendelék betegemnek, mind a mellett nemcsak nem javult ezekre, hanem a 10-dik napon alsó végtagain, és homlokán még orbáncz is fejlett ki nála , s folytonos félrebeszéd mellett a hugyrekedés hugycsapalkalmazást teve szükségessé. — A beteg hijányzó ápolás miatt a polgári kórházba vitetett által, hol, minekutána testének több tájain orbánczos bajok mutatkoztak volna, végre meghalt. A bonczolás hólyag— és hugyvezédi (urether) elfajulásokat bizonyított be. — Szinte hasonlót tapasztaltam egy agg kőbetegnél, hol a bonczolás a vese- és hólyagfajulást nyilvánságossá tevé. — Ha ezen most közlött tapasztalatokat az orvosi gyakorlat eredményivel összehasonlítjuk, hogy különösen köszvényesek , kiknél a vizellet feltűnő vegytanos változásnak esik alája, orbánczos bajokra igen hajlandók , továbbá hogy orbánczos betegségek olly gyakran végződnek vizenyes daganatokkal , még az orbáncztol magától távoleső tájakon is , s ha figyelembe vesszük azon kísérleteket, mellyeket én orbánczos betegek vizelletével tettem, s mellyek szerént az orbánczosak vizellete még hosszú idő után is savilag hat vissza, lígy nem lenne talán egészen alaptalan azon állítás, minél fogva a vizelletnek megzavart elválasztása és kiürítése némi befolyást gyakorolna az orbánczos betegség előhozásában. De talán a tapasztalás azon eredménye is bizonyításul szolgálhatna eme véleményre nézve, minél fogva az orbáncznak különösen idült faja ellen ama szerek mutatnak legnagyobb gyógyerőt, mellyek egyszersmind a vizellő müvekre vannak különhatással. Végre Harmadszor tapasztalás szerént az orbánczos bajok és némelly ideges állapotok között bizonyos viszonhatás látszik uralkodni, s olvasóimat csak arra kívánom figyelmeztetni, hogy szélütött tagokon . de különösen azoknak vizenybe való átmenetekor nem ritkán fordulnak elő orbánczos gyuladások. — Egy ideszóló igen érdekes tapasztalatot múlt évben tevék egy görvélyes alkatú 14 éves ifjúnál, ki minden tavaszon, őszen és a tél derekán arczorbánczban szenvedett, míg végre mintegy 1% év előtt minden 6—8 hétben visszaforduló egyoldali fejfájásba esett volna , s jólehet ezen baja nyilvánosan félbehagyó nyomatot viselt, s a kínaiban talált enyhítő gyógysze-