Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
21. szám
— 332 —C.) Föl-éleg. (Superoxydum , v. hyperoxydum) Iegmagasb fokú élenyvegy, melly annyi élenyt tart magában, hogy mielőtt belőle el nem veszt, más testekkel nem vegyülhet. IIlyen a csel-föléley (hyperoxyd. nungani.) Az említettekből látjuk; hogy az éleny mind savak, mind aljak előállítására alkalmas. Mindazáltal ha savképzői tehettséggel nem egyedül bir kizárólag, nemcsak egyedül képes aljakat előállítani Berzelins még más 3 illy testeket említett, mellyek az említett tulajdonban az élennyel megegyeznek, u. m. kén , reteny, és irány. Ezek a berztagadó éghető testekkel berztagadó vegyeket képeznek ; mellyek a savak osztályába tartoznak, a berztevő egyszerű testekkel pedig, berztevő vegyeket : ezek pedig az aljak osztályába soroltatnak. Sőt ezen által uk kepeztetett kétnemű vegyek is vegyülhetnek egymással, és sót állíthatnak elő. Ennélfogva Berzelins az élenyt, ként, retenyt és irányt: sav- és aljképző testeknek (corpora amphigenia), a belőlük készült sókat pedig ,,salia amphigenia" nevezi ; a másoktul való megkülönböztetés végett. Széneni). (Carbonium.) Széneny tisztán ritkán, az ásvány-országban más testekkel vegyülve: a vasszénben (graphites) és minden szénsavas sókban bőven fordul elő; legtisztábban pedig a gyémántban. Fő alkatrészül szolgál az életmüves mind állati, mind növényi testekben, miből kitetszik, hogy Iegérdekesh vegytárgy az életmüves és élefinűtelen testek között. Az említetteken kívül nagy mennyiségű széneny rejlik az állat- növény- és kőszenekben, sőt magában a légben is élennyel vegyülve, mint szénsav több helyeken p. o. a pinczékben borforráskor, a szén égetésnél, s más helyeken. Innét a szénsav eseményes létrészeiil (pars accidentalis) tekintetik a légnek. Gyémánt találtatik mindkét Indiában , főleg Golkonda, és Visapurban , ezen kívül Braziliában is. Minden ismeretes testek között legkeményebb ; fajsúlya = 3,50 — 3,53. A világosság sugarát minden átlátszó testeknél jobban töri, melly tulajdona végett Newton először véle éghető testnek lenni. Erről való meggyőződés végett 1694-ben 3-ik Kozma főherczeg kívánatára a florenczi akadémia égékenységét megkisérlé; és