Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

20. szám

— 312 —dása (angina catarrhalis tonsillaris) ellen, melly meghűlés következtében állott elő. Egy 34 éves férfiúnak, ki már hánytatót, mustártésztát a tarkóra, éstoroköblitőt (gargarisma) stb« használt, baja negyedik napján, midőn már alig tudott nyelni is , jéghideg vizet rendelt óranegyedenkint venni szájába, olly föltétellel, hogy fejét hátra hajtva, mindaddig tartsa torkában, (de ne öblitgesse vele) inig meg nem melegszik. Ezen ártatlan szer hűsitőleg éslobüzőleg hatva, már hat óra lefolyása alatt tetemes javulást eszközlött, a nyelés könnyebbé vált; egy nap múlva pedig egészen megszabadult a beteg bajátul. Ezután több esetben , hasonló jó sükerrel használta I)r. Gumprecht a hideg vizet. (Caspers Wochenschrift, 1841. Nro 21) Sósavu horgany (murias zinci) fogfájás elleti. Dr. Stanelli szerint a sósavu horgany gyógyerejéhez tartozik azon tulajdonsága is, hogy egy festő ecsettel az odvas fogakba vitetvén, a legborzasztóbb fájdalmakat is gyökerestől és örökre elűzi a nélkül, hogy a fog idegében magában fájdalmat idézne elő. Legjobb az ecsettel való alkalmazás után gyapottal bedugni az odvas fogat és a szájt kiöblíteni lágy meleg vízzel fír. Stanelli mintegy ötven esetben legjobb súkert. valami utóbajt pedig sohasem tapasztalt ezen szer használata után. (Med. Zeit. v. V. f. H. in Pr. 1841. Nr. 41.) Sósavú hugyanos rezeg (cuprum muriatico-ammoniaticum) idült hányás ellen. Dr. Eitner Steinauban hatalmas szernek találta a sósavú hugyanos rézeget idült hányás ellen Egy fiatal katona került keze alá, ki a hagymázt (typhus) kiáltván , mindazon utóbajok mutatkoztak nála, mellyek a nedvek tetemes elvesztésére s az életmüség egyetemes eröhiányára mutatnak. Egyszersmind reggeli idült hányás (vomitus chronicus matutinus) fejlődött ki nála , mi fölállás vagy egyenesedés után, különösen a reggeli elköltését követve, jelent meg. Okröudezés meg hányás által epés , néha zöld állományt vetett ki, szájize rendes , étvágya, hacsak a hányás szerfölötti nem volt, többnyire jónak találtatott; hasdugulásra való hajlam nagy mértékben mu-