Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

20. szám

— 308 —téről, a mint 1841-diki augustus havában hirtelen támadott, félujnyi hosszaságii, mozgó, kemény daganatot érezve , azt mindenkép vizsgálni s szülőinek mutogatni kezdé. A fájdalmatlan bőrszínű daganat, melly bal lába nagy uja hátán a közép lábceont azon vége felett létezett, melly az első perczczel ízesül, közvetlen a bőr alatt valami kemény testet gyaníttatott. Azonban sem a fiú, sem szülői azzal nem gondoltak; míg öt hónap eltelte után már csizma-felhúzáskor gyakran éles fájdalmakat okozna, midőn is f. évi deceinbei 8-dikán megkérettem , hogy lábát megnézve tanácsosai lennék a teendők iránt. Megvizsgálván tehát a szóban forgó beteges részt, s az alatt a szegbehágás történetét is kihallgatván, úgy találtam, hogy a daganat csak akkor fájdalmas , ha hosszabb átmérője két végén öszve nyoinatik, miért is a benn létező szúrást okozó testnek műtét általi kivételére határozám magainat, meglévén arról győződve, hogy azon test alkotó része a lábnak nem lehet. A műtéteit december 9-dikén ekként végeztem : balkezem és a fiú annyának segedelmével a bőrt ránczba fogván, azt jobb kezemben tartott kusztorával (bistouri) keresztül vágván, mintegy négy vonalnyi hosszaságu sebet ejtettem. A csekély vérzést szivacscsal elállítván, erősebb csipesszel igyekeztem a seben kibúvó fekete testet megfogui, mi sikerűivén nem kis erővel húzhat ám azt ki; mi nem volt egyéb, a fent érintett zsindelyszeg fel újnyi hosszaságu darabjánál, melly a belehágás után lábának valamelly táján mindaddig lappangott, míg a láb hátára kerülvén, az előidézett jelenségeket okozná. A vérzés elállván, pontos összeillesztés után a seb rövid nap alatt első forradás útján gyógyult meg, 2.) Csonttörések Seutin szerint gyógyítva. Meg próbálván Seutin bánásmódét csonttöréseknél, meggyőződtem , hogy az a kivánt czélnak, mind a beteg, mind orvosra nézve jobban megfelel, mint a régi kötésmód. Három különböző törés volt tapasztalásom tárgya: a.) E, Gáspár 31 éves aszódi téglavetőt 1839. sept. 3-án a leroskadó föld szaladtában utóiérvén, eltemetett, rögtön azonban kiásatván egéssége dolgában egyéb kárt nem vallott, minthogy baloldali alkarának mindkét csontja a könyökhajlástól három újnyi távolságra rézsút kettétört. Az alkar dagadt álla-