Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

18. szám

— 282 — bölcsek, kik későbben magokat philosophusoknak hivaták, igen nagy terjedelmű tervekbe bocsátkozni bátrak voltak, mellyek mérhetlenségében eltévelyedtek. Az Istenek természetének , a világ s emberi nem eredetének homályán törekedtek ők áttör­ni világító fáklyákat gyűjtandók ; szóval olly dolgokat akartak kinyomozni, hova korlátolt emberi ész nem hathat. **) Az igaz­ság fölfödözése helyett csak rendszereket (Systeme) koholván, a lett dolgokróli észrevételeket elhanyagolták, képzelödésök kicsapongásinak magokat egészen átengedők ; s igy a bizonyí­tó okok (Argumenta, Beweissgründe) helyett tűlságok állíttat­tak. Socrates , harczolván a babonás hit ellen az igazság ki­tüntetésiért, életével adózott. Peripatetikusok idejében ngy későbbi korban is a külön­féle véleményeknek, felekezetek szellemének (Sectengeist) 8 villongó czivódásoknak özönétől a philosophia alakjából egé­szen kivetkőztetett, s gyakran olly kegyetlenül s igazságtala­nul üldöztetett, hogy a mathematikai, physikai igazságokon s észrevételeken alapult ismeretekkel bíró valódi tudósok ma­gokat a philosophusoktól egészen elkiilönözték, nyomozásaik­nak annál nyugodtabban áldozandók. Idővel annyira kelt a do­log , hogy philosophia által egyedül a világ eredetéről-s ren­dérőli néhány áf alános elveket, továbbá a metaphysikát, di­alectikát és morált akarák kifejezni. Görögország idősb philo­sophusi ábrándozói (Grillenfänger) közt mégis néhányan kitün­teték magokat okosabb elveik által. Democrit s Pythagoras rendszerére czélzok én jelen , melly szerint még újabb korban is a nagyobb philosophusok müvelődésöket tették. Mit Demo­crit a mindenségnek tüneményeiről mond , az ugyanegy avval, mit mi az embernek eleven állati rendszeréről vitathatunk. Democrit szerint a mindenség tüneményeit ügy kell tekin­teni, mint egybehasonlítások eredményeit (Resultat der Corn­binationen) s egyes testek mozgásait, mellyek kiszabott vál­tozhatlan alakot (figura) és eredeti első ösztönösséget (im­pulsio) nyertek, honnét a hathatóság bősége ered, melly min­den parányban (atom) módosítja ugyan magát, de az egész tömegben :(massa) mindenkor ugyanaz marad. Pythagoras min­*) Nescire quaedam magna pars sapientiae est. 0 r o t i u s-

Next

/
Thumbnails
Contents