Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
17. szám
— 271 — lek, azt a fráterek tették meg, és egy uj rend keletkezett.,az irgalmas barátoké' 4, kiknek fejei (patres) ügyeltek a monostori dolgokra. — A melly mesterek sehol sem voltak czéhben, a sebészet rnűtészeti ágának adák magokat és egyik faluból a másikba vándoroltak. — Kivált Olaszországban sok iilynemű vándor mútesz támadt, kik hugyköveket, sérveket stb. műtötték; minthogy pedig gyakran hirtelen szükség volt sebészi segitségre: a fiirdősek és borbélyok megragadok a tudomány ezen elhagyatott ágát. Nem birván ezek elegendő tudományos ismerettel és irtózván a nagyobb műtételektől, — mint szinte korunkban is, — inkább az orvosi gyakorlatra szentelék magokat és ekint történt az orvos'udomány e fontos ágának elaljasodása , miszerint minden úgynevezett sebészi vagyis külső betegségeket tapaszokkal és kenőcsökkel orvosoltak.— A gyógytudomány régibb korában , Hyppocrates, Galenas, Oribasius, Aetius, Tralliunus Sándor stb. idejében legkisebb nyomát sem lehet találni az elszakadásnak , és csak a középkorban a tanult s tudományosan kiművelt orvosok és német népszerű gyógyítók közti ellentét következtiben állott elő. — A sebészetnek központosítása a tagok egyesülése által azon okbul történt, hogy a tanult orvosok ellen , kik őket kiküszöbölni törekvőnek , annál erősebben védhessék magokat. Francziaországban később a sebészek egyesülete „academie de Chirurgie 4 1 nevű társulattá emelkedett, melly azonban a lázadás viszályai közt csakhamar tönkre juta. Angolországban a „college of surgeons" még most is fenáll; az orvosok (physicians) alapos tanítást nyernek az egyetemben ; a sebészféiék (surgeons) ellenben színét sem látják a tanodának, alapos ismeret nélkül csupán a szegények kórházába (hospital-schulen) járogatnak és a „college of surgeons" által megvizsgáltatván a sebészi gyakorlatra felhataimaztatoak. — Németországban a tudomány ezen ága mesterségi üzlet maradt; és az iskolák hiányában kell annak okát keresni, hogy Németországban igen késő kapott virágzati fokra a sebészet; ámde az isinéti egyesülés, t. i. az orvosoké és sebészeké itt jött legelőször létre. Ezen erőteljes egyesülésnek köszönheti Németország sebészi tudományának szép virágzatát Azon művelődést s haladást vévén tekintetbe, melly minden tudományban mutatkozik: a tanulatlan orvosok — roszűl nevezve sebészek , — nemcsak fölöslegesek, hanem mint más egyéb tudáknsság és kontárkodás emberei tetemes kárt is okoznak; mennyi bajt s kimondhatlan veszélyt hárítottak már az emberiség fejére ezen álgyógyászok ! ? — Hogy ezek közt is találkoznak néha hasznavehető s mi több ügyes egyének , teljességgel nem szükség mutogatni. Gyakorlati ügyességet az egyetemes gyógytudomány vagy ennek csak egyes ágában való gyakorlathoz tudományos előkészületek nélkül soha nem szerezhetni; mert épen a gyógytudomány az, hol az elmélet a gyakorlattal szoros kapcsolatban áll,
