Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

17. szám

reteny s irány, valamint a ddrduny , mir eng, vi lang, leveng is egy családot. Es ezen vegyek egymás közt is vegyülnek: KCl és Pt2CI; A3H és PöCI; valamint A3H és P50 ; A3ÍI és Pt2Cl; továbbá: KCl és Cr30 (KCl 2. Cr30) valamint KO és, Cr30 (KO 2. Cr30) ide tartoznak azon vilsavvegyek, mellyek e formula alá foglaltatnak 3X, PöO, hol X= KO, vagy NO, vagy HO részben vagy egészen , például: 3NO , PőO = 2X0 HO Y — X0 2.IJ0 Y = 3. HO Y= 3. KO Y és végre = KO NO HO Y —hol Y = P50. Ide jőnek a meszegyek (CaO, CaCl , CAF, CaJ) vegyei, vilagyokkal vagy mireggekkel. Ide valók átalában minden elemnek és vegynek egymás közti vegyei, mint pédául: CaOCl (chlormész); C0C1 (phosgengas) P3C12S (= P5CI — P50 =) ; A2HK, (kálium amid.) Végre pedig a naphtalin igen szépen látható a könenynek halvany általi részletes képviselete, de már levélegy is képviseli a könenyt (ann. d. pharm.I. Liebiget Wohler 1842 , JänerHeft). Ezt követik átalában az életmű maradványoknál Liebig Justus által nagy részt rendszeresített vegyek. Es ezek eléggé mutatják azt, hogy vegytani törvények szerint ma már az elemeket egymástól elválasztani, és ez elválasztási formativumokkal is kijelölni egyátalában nem lehet. Minek következtében, ámbár az iratig a reteny valamint az iblutiy is inkább fémek (metalle), külsőre nézve mégis vegytörvények szerint az életig categoriába tartoznak , hol O, F, Cl. Br, J, S, Se, Te , — — épen olly sort alkotnak: mint másutt H, K, N, Li, Ba, Ca tehát egymástól el nem választhatók, hacsak azon nevetséges, de minden esetre redves okból, nem hogy a régiek, kik már meghaltak, minket; vagy mi a régieket meg érthessük — se mellett a jelent elmelíőzzük , és a jövőt feltartsuk; ezért érdemes az ő műszavaikat, osztályzataikat, észképeikkel együtt efogadni, lefordítni, s fátyolt vonni a tan elébe , melly által a Bacotol már megrótt ideenloses Analysiren nyilt ajtót kap , és egyúttal, a természettanokhoz közeledés fonala elvágatik. Mi azonban erre segéd kezet nem nyújthatónk. Nem fogjuk tehát a végzeteket elkiilönítni áltanok ulján, és a sok lo\ tó, nő, 0,0,10 kimaradnak, az any mint alkamas fogja őket kipótolni, s illetőleg eny

y valamint egyébiránt már az iholó