Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

14. szám

— 222 — hónapokig, évekig lart, a nélkiil hogy bizonyos időhöz kötve volna. Megelőzői többnyire imezek: rásztkóri kedélyzet, testet érdeklő bajok , a fej kábulása , nehéz volta , leverettség, nyugtalanság , szívdobogás, aggodalom, álmatlanság, erő- s kedvhiánya munkához, stb. A mélakór tulajdonképeni megjelenése, a lelket és testet érdeklő fájdalmak, leverettség , nyomasztó teher szokatlan érzetével kezdődik, s a betegnek ugy tetszik, mintha valami óriási súly nyomná le s tenné képtelenné mind a testi mind a lelki erőt igénylő működésekre. Es valóban igy van a dolog ; a test és lélek ereje s [hatálya (energia) elannyira csekély, hogy a beteg legmegszokottabb dolgait sem végezheti szabályszerűen. Néha egész bizonyossággal megtudja a beteg azon időpontot határozni, mellyben önérzete letipraték, és e pillanattól kezdve lassankint jobban fejlődik kifelé a mélakór; először szomorúság, és komorság képében, mihez később az értelmi erő saját zavarai is szövetkeznek, minők: a hibezés> habozás , téboly, és az eszmék rendetlensége s ferde volta, mellyek a betegség folytonos nagyobbodásával mintegy átmenetül szolgálnak a konokság vagy megátalkodottság különböző formáiba. A mélakór ugyan fejlődési menetében korábban is megállapodhatik, a bűsongás vagy komorság , és méiyelműség vagy elmehábor valamellyik meghatározott alakját öltve magára. A betegség egész folyamata alatt bizonyos fokát vehetni ugyan észre a növekedés- s csökkenésnek, ámde nincs meghatározott időhöz kötve, nagyobb részint külbefolyások által föltételeztetik, és némellykor hirtelen történt, nem is várt változások által félbeszakasztatik. Különösen gyakran tapasztalhatni , mikép mélakórban a bőszíiltségben előforduló múlékony rohamok nem ritkán szoknak mutatkozni, mik jobbára minden legkisebb külső ok nélkül, részint az által idéztetnek elő , ha a beteget valamikép munkásságra kényszerítik, mikor aztán szenvedőleges ellenszegülése tevőleges nyakasságba s bőszültségbe mehet által. Néha az egész betegség a bőszés ruélakór egymást követő s szabályosan felváltó bántalmaiból áll, és a bőszkór futólagos vagyis múlékony rohamai némelly esetben olly gyakran jelennek meg, hogy az egész betegséget könnyen tarthatná az ember bőezkórnak. Ámde azért