Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
14. szám
zé számláltattak. —- Következő fajakot különböztethetni meg: a.) Honvágykór (nostalgia), melly nem egyéb, mint a honba-vágyakodás által okozott búskomorság, mikor a beteg minden érzése s gondolata ez egyetlen tárgyon csügg; benne a vágy megrögzött eszmévé (fixa idea) válhatik, tébolyba átmehet , s mi több az egész betegség bőszkórrá (mania) változhatik. Ha már egyszer kifejlődött a honvágykór, és a hazába visszatérhetni még csak remény sem mutatkozik, ritka esetben gyógyulnak ki a betegek, hanem sorvadályba esve, az idegerő kimerülése következtiben elhalnak. b.) Szerelmi mélakór (melancholia erotica) , melly betegség szerencsétlen szerelem által az imádott tárggyal való nem egyesülhetés következtiben fejlődik ki. c.) Embergyiilölési mélakór , melly nem egyéb, mint a világgal való elégületlenség, más emberek iránti bizalmatlanság, minek természetes következménye az emberi társaság kerülése és remetéskedés. d.) Bolyongással, lidérczkedés sei párosult mélakór (melancholia errabunda) ; e baj gyökerestől nem egyéb, mint a szabad mezőn , erdőben való ide s tova tévelygés minden legkisebb czélnélkül } melly kóválygási ösztönét a beteg minden áron kielégíteni igyekszik, e.) Átalakulási mélakór, melly betegség abban áll , hogy a beteg egész testét, vagy teste némelly részeit elváltozottaknak hiszi, magát semminek, vagy legfölebb holtnak tartja, s azt képzi, hogy lábai fából, vagy üvegből alkotvák, orra olly nagy mint az elefánt orrmánya stb. f.) Ördögi mélakór (Daemono-melancholia), miszerint a beteg azt hiszi, hogy őt roszlelkek s ördögök szállották meg. E betegség a közép korban vajmi gyakori volt, az olta a vallási babona ritkulásával tetemesen gyérült. — g.) Vallási mélakór, miszerint a beteg olly meggyőződéssel van, hogy őt az isten kárhozatra ítélte , mert teli van bűnnel, mitől többé soha meg nem szabadulhat. — A kór lefolyása s kimenetele. A mélakór némellykor , mint szinte a bőszkór , múlékony alakban , néhány óráig , fél vagy egész napig tartó rohamokkal jelenik meg, mellyek figyelemre sem méltatva rendszerint elmúlnak, Ámde legtöbb esetben idült bélyeget öltve magára