Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

14. szám

— 218 — a jobb oldalon észre nem volt vehető, a bőr mérséklete visz­szatért, s a kitűnő gyöngeség elmaradt. A különféle edényekben felfogott vér , következő tünemé­nyekre mutatott. Az első edényben hamar megaludt , s egyforma vér le­pényt, keves savót képezett, A többi edényekben mindenütt képeztetett lobhártya (crusta inflammatoria) annál nagyobb mennyiségben , több savóval és későbbi megalvással, mentül tovább bocsátatott a vér. — Minden edényben piros vér hab födözte a iobkért. Innét következők folynak: a ) Hogy a szívverés nemcsak a szivszor alatt (systole) érezhető, hanem a lágulás alatt is (dyastole.) b.) Hogy a sziv kitágulása annál nagyobb, mentül keve­sebb a vér, melly végre , ha a vérfolyás igen nagy, állandó kitágulásban marad a nélkül, hogy gyönge összehúzódás kö­vetkeznék reá , s igy a szívverés érezhető volna. c.) Hogy a lobhártya, nem jele a gyuladási hajlamnak , hanem inkább az ellenkezőnek , és hogy a vér késő összeállá­sának , a vér alkotó részei szétbomlásra való hajlamának kö­szöni eredetét. A késő összeálJás alatt ugyanis , alkalma van a rostonyának a pirnyétiil elválni, melly utolsóval az első a se­bes összeállás alatt egyesítetik. A legerősebb s valódi gyula­dásokbun sohasem jelenik meg lobhártya, s annak megjelené­se a gyuladási lázakban jele annak, hogy már a lob meg tö­retett. Megjelen a lobkér rothasztó lázakban is , itt azonban lágy, szi nt játszik , s kevés. d.) Hogy a vér főösztöne , sőt tápláléka a szívnek , s hogy mentül nagyobb mértékben folyik az hozzá , annál élén­kebb a szivszor. e.) Hogy a lassií szívösszehúzódással, lassú lélegzés , s viszont van egybekötve. f.) Hogy a vér a sziv összehúzódása nélkül is kerenghet, s igy önélettel bir. Ugyanis akkor , midőn a szívverés , annak szerfölötti kitágulása s a gyönge szórja kimaradása miatt érez­hetlen volt, a vér mégis hasonló erővel folyt a torkolati ér­ből.

Next

/
Thumbnails
Contents