Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

13. szám

— 196 — sebes és száraz bőrén égető meleg volt tapasztalható. A láz enyhítésére tinisót rendeltem , vízben felolvasztva szörppel, eczetes mosogatásokat a testre és hideg borogatásokat a főre. Ámbátor harmadnap múlva e gyógymód mellett, a hasmenés enyhült, és a láz reggelenként valamennyire félbehagyott is, mindazáltal a kór keveset változott. A beteg nagyon kiszáradt, forró volt mindég, nehezen hallott, félrebeszélt, szörnyen ellankadt, és tomporai a fekvéstől kisebesedtek. Erverése mindég egyformán gyenge , de nem rendkívül sebes , maga pedig többnyire aludott. Minekutána a láz félbehagyott reggelenként, és ugyanazon időben a váltólázak gyakoriak voltak, a kénsavas kínalt kísértém meg, tiz szemert adván egy adagra egyszerre beveendőt, szeszes mosogatásokkal együtt. Harmadnapra betegem láza tetszőleg valamivel csekélyebb és kis étvágya is volt, nyelve sem lévén rendkívül száraz , tehát újra hasonló adag kénsavas kínalt rendeltem , mellyre még több étvágy mutatkozott és egy kis izzadság is. A láz azonban még mindég tartott, xígy az előbbeni állapot is. Mivel azonban a kínaira csakugyan valami javulást lehetett észrevenni, újra hasonló adagot rendeltem betegem számára legjobb sikerrel, mert ezentúl izzadsága több volt, kinézése elevenebb, láza csekélyebb , éjjel többet nyughatott, csöndesebben aludott, sőt étvágya is nagyobbodott. Testén criticus tályogok és kelések támadván, ámbár úgy kiaszott, hogy csontvázhoz hasonlítana , még is fűszeres keserű füvek forrázata használatával lassanként fellábadozott, de annyira elgyöngült, hogy be- e tegsége elitélése után csak harmadik hétre hagyhatá el ágyát. Utóbb haja nagyon elmenvén , megkövéredett. 3.) Egy körülbelől 30 éves, vérmes mérsékményü, magas , erőteljes földmivelő , minekutána egy hétig beteg lett és eret vágatott volna, tanácsomat kérte ki. Látván a csorvás forró láz jeleit, keserű szájízt, székrekedést és lankadtságot, hánytatót rendeltem nekie , mellyre sok epe kiürítetvén , a láz csaknem egészen félbehagyott, a beteg jobban érezvén magát , azt reményié , hogy már egésséges lesz. Másnap délután újra megkeresvén , igen erőszakos főfájásról panaszkodott, egész kinézése , nyughatatlansága, nyögése, tetemesebb bajt gyanitatának ; feje forró volt, rajta a halanték üterek dobogását igen észre lehetett venni, ábrázata piros , érverése ősz-