Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

1. szám

8 Télen, egy oily időben tudniillik, hol a föld élete, fagy és egyéb téli befolyások miatt majd egész a munkátlanságig alászáll; vagy magasabb hegyeken , hova a föld belső élete esak nehezen áraszthat hathatós sugárokat, tehát hol majd mindég tél uralkodik nagyobbrészt lobos betegségeket látunk uralkodni, olly időtájban tudniillik ; hol a nap földünkhöz tulajdonképen közelebb áll, s midőn a majd csaknem egészen kihalt földi élettel, mi különösen csak a nap életének hatását érezzük. Mi jól érzi magát a lélek egy egészen tiszta, jólehet még hótul világított napon, a testi mozgás gyorsabban és könnyebben történvén , ez által nemcsak az étvágy erősbödik , de minden testi, sőt még beteges működések is magasabb életet árulnak el, s különösen lobos bántalmak lépnek elő. Egészen máskép áll a dolog forró nyári napokon, lapályos, mélyen fekvő, vagy folyokhoz eső vidékeken olly időben és helyeken, mikor és hol az ismét fölébredt élete a földnek magát tökéletesebben és jobban nyilváníthatja. Ha télen át különösen az agy szűkebb korlátok között működni kénytelelenítetik, nyaranta kitünőleg az alhasi dűczrendszer lesz munkásabb , de épen a nyári időben könnyebben fejlődő földi kipáralgások ezen alhasi idegeket teszik különféle betegségekre hajlandókká. A tavasz és ősz, mint átmeneteles évszakok,szinte csak átmenő betegségeket vagy épen lobos vagy csorvás betegségeket idéznek elő, a mint tudniillik a nap és föld életének egyik vagy másik factora haladja fölül a másikát. Epen az ért uralkodnak ezen átmeneteles évszakokban különösen hurutos vagy csúzos bántalmak , tökéletlen , s a földi életnek túl nyomósága által módosított gyuladások, tulajdonképen egy különnemü izgatás miatt eredő állapotok , közönségesen mellesleges csorvás jelenségekkel, bizonyságául a túlnyomó földi *) Azonban az állandó csorvás kórállapot erősebb kilejlődésével, annak befolyása eme vidékeken sem szokott hijányzani, annyival inkább, mivel az a folyvást árnyékos és a magasabb hegyeknek nem ritkán posványos tájain, nem különben a rendesen sok emberrel és rekedt levegővel töltött lakások által uem kevéssé segíttetik elő : — lásd : „A. E. Flechner Retrachtungen der Gebirgsluft'* u. s, w. Az Ausztriai Évkönyvek XXXII-dik kötetében. 1811. 1. lap