Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

6. szám

— 93 __ gyulás ugyan igen lassan haladt elő, ámde mégis élefrendi hibák nem követietvén el, és a fellábadás ingerlő vagy erősítő szerekkel nem siettetvén, a javulást megzavaró bántalmak nem jelentek meg. — Egészben véve, a holtak száma is csekély vala a betegek számához képest. —- Azon eseteknél pedig. mellyek szerencsétlen kimenetelűek valának, olly magas fokra hágott a baj, miszerint az agy legsúlyosb bántalmai állottak elő, és a tompa idegláz (febris nervosa stupida) bélyegét ölté magára, vagy pedig több héten által, csekély félrebeszéd közt nyomták a betegek ágyukat, s utoljára erőkimerűlés következtében kimúltak ; vagy végre bélfekélyek képződtek a betegség korábbi, némellykor későbbi szakában, mellyek aztán okozóji valának a meghalásnak. — Ezen járványnál, a bélfekélyedésre való hajlandóság, vagy igen korán, gyakran már az elsőbb hasmenési székelések alkalmával, vagy pedig kéeőbb, a betegség azon szakában köszönt be, midőn a nyelv kérgét már elveszítvén megtisztult, és az egész bélhuzamon keresztül menő hámlási folyamathoz igen hasonlóan , színére nézve csaknem ollyan forma vörösséggel bélyegződik , minő a vörhenyféle. — Minél korábban üté föl fejét e hajlam . annál súlyosabbak voltak az esetek. Illy eseteknél, a hagymázi ingerültség legkiváltképcn az éh- meg vékony bélben (jejunum ileum) látszék központosulva lenni, s aztán a fölebb-említett lázas hagymázban sajátságos bélyeggel biró bántalmak , a csip-kődök tájék fájdalom olly igen szembetűnők valának , hogy a betegek még olly állapotukban is, midőn csaknem minden erejök elfogyott, fejők egészen elkábult, legkisebb érintésre is ellenzék ama tájékok tapintását; — kiváltképen olly eseteknél fejlődött ki a bélfekélyedésre való hajlam , a betegség korábbi szakában könnyebben és világosabb alakban, hol eltévesztve a dolgot, a hasmenést elálliták. Ezen alaka a bélfekélyedésnek, hirtelenebb is végződött halállal, mint mellyek a betegség későbbi szakában fejlődtek ki: e többnyire tetőpontján mutatkozék a járványnak, jelesen pedig azon esetekben, hol a betegség ragályos ereje is legkiáltóbb nyomatú vala. Itt ám még véres székletételek és gyakran másodlagos pafécsok (petechiae secundariae), sebhelyek (vibices) is valának láthatók. — Felbontatván a holttest, a fekélyeket egyenként, vagy kisded cso-