Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 52 ) nyal igen figyelemre méltó tárgy , do melly az orvosok eddigi elszigetelt állapotánál fogva vagy épen nem, vagy csak egyóldalulag tárgyaltatott folyóiratok által. — Do nemcsak az országon átvonuló járványok, hanem az itthon uralkodó és fokonkint változó jarvány-jellem is, mint történetileg helybeli tünemény figyelmet követel, és nemcsak annyiban , mennyiben forró betégségek képzéséhez és módosításához járult, hanem arra nézve is , milly befolyást gyakorolt hazánkban az idült betegségek tüneményére. Ezen befolyásrol számos therapiai munkákban még csak említés sem tétetik, s mégis félre ismerhetlenűl mutatkozik. így viszonylag több köszvényes takárt látunk, midőn a csorvás járvány jellem az uralkodó ; ellenben az izülési köszvény a csúzos járvány jellem idejekor mutatkozik inkább. A riih bizonyos időkben járványképen lép fel. A bujasenyvre nézve sem tagadhatni befolyását. így az 1806 — 7-diki évről megjegyzi H e c k e r, miképen a bujasenyv akkor gonosz jellemmel bírt, hogy csak hamar a bujarák megjelenése után, nem ritkán szükséges volt a szemércmtag (penis) csonkítása. Midőn a lobjárványos kórállapot uralkodik, minden kankóalakok hosszabban tartó lobos jellemet vesznek magokra s. a. t.. A járványszellemnek ezen befolyását, mennyiben mint történetileg helybeli tünemény nyilatkozott, orvosi helyrajzban elmellőzni tetemes hijány volna. Ezen munkának későbbi kiadásához , úgy hiszem , bő adatokkal fognak járulni társaságunk évkönyvei. — Ide tartoznának 5) a marha ragályok és 6) statistikai adatok a halandóságrul több évek egybe vetéseiből, valamint több helyeknek, például mocsáros és erdős vidékek összehasonlitásábul. Ezen felületesen érintett pontok ollyasok, mellyek az orvosi helyrajz kidolgozása közben , mindenek felett figyelemre méltók , -- számos egyéb itt nem említettek is kellő tekintetbe vételt követelvén.