Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

C 44 ) Kénes meleg forrásunk közzűl nevezetessebbek : a Trencsényi, Mehádiui, Harkányi; mellyek kénlartalmukkal sokkal fellyül múlják az annyira híresztelt — Aquisgranumi

} Burtscheidi, a helvecziai, s ausztriai Baadern', Nendorf s más minden illynemű fördőket. A Szliácsi vasas fördőnek párját nem mutathatja egész Europa. A határozatlan tartalmúak , — mellyek különös állandó alkatrészekkel nem birnak, smind emellett nagyhatásuak — mint a Gaszt annyiak, Pfeffer sieh helvecziá. ban , nálunk sokan vágynák ; de az Egrieken kívül még mind ismeretlenek. Hideg kénes vizekkel bővölködünk , s a S/nredaki nyitra vármegyében , legtöbb kénnel bír minden illy neműek között, s a szobráncziakhoz, mellyek sóval és kénnel bövölködnek, alig lelhetnénk hasonlót. Hideg vasas forrásaink számban, erőben, s jelességben haladják az európaikat együtt véve. A szikag tartalmúak mennyiségével csak 3 földrész együtt mérkőzhet, mellyek számos forrásokból ömölve tavakká gyűlnek. Ezek között legnagyobb a Ferlö. Esztergomi szent Tamás hegyi számos buzgók keserű vizei kipótolhatják a leghiresb Csehországiakat. A Timsósaknak böviben vagyunk a Parádiuk a legelsők. A kénsavas vasasok számosbak , mint közönségesen hinnők. Vasmegyében a Borostyánkői vetekedik az olaszhoniakkal. Savanyú vizek egész Európában nincsenek annyian, mint Magyar országban. Ezek közt legkitűnőbbek a vasasok , s égvényes vasasok, mellyekben többnyire lbolo (jodium) és Bróm is találtatik. Hlyen a Czigelkai Sárosmegyében, melly szénsavas szikaggal gazdag, s felül múlja a Fachirgi, Tattaspi, Seltersi, a baváriai Heilbronni forrásokat. A benne találtató iboló is több, mint a Heilbronniban. Illyenek még Sáros megyében a Du-