Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 39 ) osztály j — hogy kiki egy tagban birván a magáját, azt tőle kitelhető legtökéletesebben művelhesse; hogy birtokának nem egy részét, hanem az egészet használhassa ; váltógazdaságot űzhessen, t. i. termesszen folyvást s évenként nem egy, hanem többfélét ugyan azon földben. Ügy de gazdasági jelen szük ismereteinél, alapos főldmivelési vegytan nélkül fogja é mind ezt tehetni a birtokos ? Valóban nem, s ki állításomban kételkednék , olvassa meg a számtalanok közül csak a jeles Nebbiénnek váltógazdasági munkáját, s tökéletesen meg fog felőle győződni. Igen is pontosan meg kell ismernünk földeink kiilömbféle alkatrészeit, kell tudnunk inelly növény micsoda részeket bont el legkönnyebben, hogy magát alkothassa • értenünk kell a szegényűlt főidnek vissza adni az elrabolt részeket; helyre állítani az illető vegyületet, fentartani a növény s állatország közti viszonyt. Szóval általányossá, néptudománnyá kell formálni legelősször is a főldmivelési vegytant, s arany kalászok fognak ott is lengeni, hol most homok felleget hajt maga előtt a felkelő szél, s hitvány sás tenyész csak, rejtekül szolgálő a vizi madaraknak. De nem szükségtelen é ez ? midőn az apáinktól öröklött földművelési mód mellett is bőség áradozik hazánk több vidékein. Most is ólcsó áron kéntelen elvesztegetni terményeit a földműves , hát ha még az egész pallérozva műveltetnék,— akkor valójában zsírjába válna kéntelen fűlni a magyar. De vallyon kereskedésünk jelen állásában is , nem fogná é a mennyiség pótolni az árcsökkenést ? Ekker majd nemcsak egyedül kenyérnek valót fog kiki termeszteni, hanem azt, minek nagyobb lesz kelete. De ha csak ugyan zsírjában fűldoklanék a magyar, könyen megmentheti magát, csak tamilja meg a vegytannak második részét a technológiait; változtassa a zsirt stearinra vagy szappanra, vagy más szókkal: nyers terményeit, mel-