Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 33 ) a képzelt phlogisíont, s ugy tekinté az égést: mint a testeknek savitóvali chemiai egyesülését, melly melegség és világosság kifejlésével történik. A már egyszer elégett testek ismét éghetővé való általvóltozását pedig a savitó eltávozásából magyarázó. így az elsővel homlok egyenesen ellenkező theoriát, az antiphlogisticát állifá fei, Számos próbatéteket s fölfedezéseket hagyott maga után, s hihetően többet is hágy vala, ha a Ruber spier pusztító bárdja nagy reménységű életének olly korán véget nem vet. Lavoisier után kettőzött lépéssel ment a vegytan előre; mert az új theoria követői hevesen vivtak pártjuk mellett: a régihez ragaszkodók pedig mindég az el lenkezőt akarók bebizonyiíani. Vetekedve haladtak Rer1 ölelt, Four crop , Vanquelin, Klapról. Richter. — Gálvani feltalálja a róla nevezett berzet, (electricitas galvanica) mellynek erejét Volta elmésen kigondolt oszlopában (columna voltaiana) öszpontositá, s általa a vegykémeknek egy hatalmas elbontó eszközt adott kezükbe , — mellyel nemcsak a vizet bontók el alkatrészeire, — mint ezt már Lavoisier más után tevé, — hanem a jeles tehetségű D2tv? az eddig elbonthatlanoknak tartott égvényeket és földeket egy tulajdon érczre s savitóra különzé. Ezen tárgyban nem kis érdemet szerzének maguknak Gay Lussak, es Thanard. — Courtois megtatalálja az ibolót. Rerczelius Richter nézetei után legnagyobb pontossággal kifejti az egyesülések mennyiségi viszonyát. Midőn Lavoisier ulán azt állítja Rerczelius: hogy minden megégés a testek savitóvali egyesülése, melly meleg s világosság kifejlődésével történik, — hogy • minden savany egy hasisból és savitóból áll, s. t. b. Milscherlich s Liebig a zőldlő, bűzlő, iboló, hamany körüli próbatételeik által azt mutatják meg: hogy a testek nemcsak egyedül a savitóban égnek meg ; több savanyak vágynák savitó nélkül; s a melegség és világosság égés nélkül is fejlenek ki. IIa pedig Irinyi-ként a testek al" 3