Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

20. szám

( 318 ) kóros vérkészítésen másika túlsúllyal biró beteges elvá­lasztáson alapú ló: természetesen, a kettő közül csak egyhez tartozhatik, még pedig az elsőhez. Ezen faj há­rom fajtáját a kékkór (cyanosis) , a siily (scorbut) és a sápkór (chlorosis) (eszik; mellyek közül, mint külseje is mutatja a kórnak, az elsőhez tartozik; még pedig ezen kór már régóta divatozó felosztása szerint, — ve­leszületett meg szerzett kékkórra (Cyanosis congenita aquisita) ez utósóhoz; ámde mivel e kór mint külön s lényegében önálló tűnik föl, ama név teljességgel nem leend illetékes reá nézve. Még a Schönlein által elne­vezett két faj } jelesen a tüdőkékkór (cyanosis pulmona­lis) és szivkékkór (cyanosis cardiaca) sem inegfelelőieg illeszthelő reá. — Gintruc (S. Meissners Encyclopaedic d. medic. Wissenschaften. 3, Band. Seite 296) négy fa­ját állitja a kékkórnak.— Hárma a szív életművi hibá­ján alapszik, a negyediket az elnyomott havi tisztulásból származtatja. Tehát ezen felosztást, sem használhatjuk. Minthogy már a szóban levő kór mind azon sajátsá­gokkal bír, mik a senyvek osztályát, különösen a kék­kórt jellemzik, minők: a kültakarók kék színe, és a többi kórjelek, még pedig az altest szenvedésítől ered­vék: bátor vagyok a betegségnek haskékkór nevet adni (Cyanosis abdominalis). Hogy könnyebbé tétessék betegségünk meghatáro­zása , niegengedendik önök tisztelt ügyfeleim ! ha még néhány hasonló, vagy rokon betegséget röviden meg fo­gok említeni. A sötétes bőrszín, és a kór keletkezésének folya­mata , az alsóbb rendű néposztály közt, nehéz emész­tésű étkek, s állati bűzölgéstől megferlőzött lég követ­keztében, a Werlhof foltos betegségével (Morbus macir­losus Werlhoíii *) épen úgy köz, mint a haskkékkór­*) Azon egyetlen kóresetnél, melly a jelenhez némileg hasonlít, Kreyssig derék munkájában „Die Krankheiten des Herzens" Berlin 1817. 3. Baud. S. 197— 200, megjegyzi, hogy am»

Next

/
Thumbnails
Contents