Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
19. szám
(i L 303 ) higanymennyiség mind a váladékban találtatott, még pedig higanysavitat (Queksilberoxyd) képében. Perjegyökér. (rad, graminis). A világosbarna, egészen átlátszó forrázat, csak egy óra multával zavarosodik meg , s lassanként sárgás fehér váladék készül belőle, melly az édes higacshoz hasonlít. Maga a folyadék még kevés mennyiségű higanyt megtartott magában. Keserfa. (lignum quassiae). Ennek forrázata szinte csak igen lassan képes a rágó bigagot fölbontani. Czukor, Mézga és Birsmagnyák (mucilago sémin, cydonior). Ezek annál lassabban eszközlik a higag szétbontását, minél tisztább alakban vétetnek foganatba, így például másfél obon hidegen készült víztisztaságú birsmagnyák ésfélobon higanyolvadék vegyítetvén össze, rajtok ínég 8 nap multával sem Jehete változást tapasztalni. Kenyérbél. Két nehezék fehér kenyérbélböl és 6 szemer rágó higagbol labdacsok készitetvén , ezekben tökéletes kiszáradás után is meg lehete égény segedelmével az egész higanyruennyiséget találni. Edei gyökérnedv. Ebből és rágó higagbol készitetvén labdacsok , azokbul égény segedelmével nem lehete rágó higagot kivonni, az égény elpárolgása által nyert maradék savilag hatott vissza, s higanyt épen nem rejtett magában. Ezen különböző viszonyt, melly az édes gyökérforrázat és nedv között nyilatkozott, egyéb növényeknél is észre lehet venni, ha a/ok forrázat helyett vonatalakban vétetnek kísérlet alá, s azon változásbul magyarázható, mellyen a növények vónatkészitéskor nagyobb meleg segedelmével mennek keresztül. Mákony. A mákonyforrázat tökéletesen leülteti a rágó higagolvadékot, miért is a leszűrt folyadékban égény segedelmével sem lehet higanynak nyomába jutni. Gaják mézgagyanta. Ebből, mézganyákbol és rágó higagbol készitetvén labdacsok, azokbul sem égény sem
