Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

15. szám

( 237 Fúr ró gyomorlob a tüdógyuladás megszűntével Dr. Slokes vett illy esetet észre, s az ez eset következtében származott halottbul csinált készítményét a dublini kórtani társaságnak be is mutatta.— Egy beteg az úgy nevezett menthkórházban mint lázbeteg a bal tüdő hátsó részének elmájulásával (Hepatisatio) minden gyonmrbajbeli szövődmény nélkül hozatott a kórházba, természetesen tüdógyuladás tétetvén föl, nadályok és hólyaghúzók alkalmaztattak; mire legnagyobb csudálkozásul u füdőütési hang ki tisztáivá hallatszék a lehellési csörgés ismét visszatért, és a betegség inegbiráltnak lenni látszék. De ezen változás után csak hamar gyomorbeli ingerültségnek tüneményei, hányás kezdének mutatkozni, melly utolsó, tizenhárom nap szakadatlanul tartott, és a beteg minden alkalmazott szerek ellenére is gyomorgyuladás kórtüneményei közt meghalt.— A jobbik tüdő idült szenvedés fészkének találtaték, a fölső karélyban egy régi gümőcsüregnek maradványai, valamint egy giimőcstályognak hegjegye látszattak. — A bordái mellhártya életműviilt nyirk által igen megvastagodva, valamint a tüdői mellhártya is gümőcsös gyurma letételétől v&stagabbnak tapasztaltatott, A bal tüdő mindenütt recsegett (crepitirt) ennek hátsó részé kissé eres és vizenyes, alsó karélyában néhány gümőcsök. A gyomor igen meg volt gyuladva, és vastagodva. — Stokes azt jegyzi meg, hogy ő többször akadt már illyen gyomor és bal tüdő közti rokonszenvre, főkép hagymáz- és rezkető félrebeszédben. — Csuklás és hányás a tüdógyuladás hirtelen elmultával neki mindig halálos előjelek. — Doublin Journal Mai 1840. — Midőn a tüdógyuladás helybeli bírálás nélkül múlik el hirtelenül, mindenkor gyanús, azért a tüdőlobok alatt bár mindenek jól folyjanak is le, a takonykihákogás (exscreatio) nélkül neki nem lehet hinni. B-t.