Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

13. szám

( 208 ) kívül nevezetes az úgy mondatott méhkóros széldag ; havi tisztulás korántisága, bősége és görcsös fájdal­makkal egybeköttetése ; szemérem részek csiklán­dozása; e miatti nőszdüh; méhhüvely takárja — ifjaknál tapasztalható. Mellgörcsöt megkülönböztethetni gőgsip lobátol, hogy abban láz nincs, és szünetek tapasztaltatnak; szamár huruttol, hogy ebben huzamos és vonított köhögés van. Nehéz nyavalyában a beteg hirtelen öszverogy, görcsö­sen rángatódzik, száján habos tajtékot tűr, ön tu­data nincs. Necrosis cerealis-ban,, a beteg étel után öszverogy, görcsösen rángatódzik, de ön tudata van. Sz. Vitus tánczában, a beteg görcsösen rangatódzik, ön­tudata van , de öszve nem rogy. Gutaütésben a beteg öszverogy, ön tudata nincs, de görcsösen nem rángatódzik. Szélhüdésben egyes tagok vagy életmüvek lesznek moz­dithatlanok, érzéketlenek. Ájulást megkülönböztethetni gutaütéstöl, hogy abban a lélegzet csendes, alig észrevehető; ebben pedig hörgő ; abban szélhüdések soha sem : ebben mindig történnek. Általános dermedést megkülönböztethetni (catalepsis) -töl, hogy abban a tagok merők, ebben hajthatók. Tetszhalál különbözik gutaütéstől és ájulástól, hogy ab­ban vérkeringés és lélegzés jelei észre nem vétet­hetnek ; haláltol pedig, hogy rothadás jeleit nem mutatja. Nyomatik Trattner ­Károlyi fcctüitel,

Next

/
Thumbnails
Contents