Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

11. szám

( -»164 ) csatorna nyálkás fedhártyájárói, valamint közönségesen minden epitheliumról meghatározottan áll, hogy ezek apró henger idomú átlátszó csövekből össze alakított életműszeres részek. A tápedények kezdőpontja is, melly régtől fogva tusa tárgyul szolgált, legalább alakzatukra nézve ki van fürkészve ; meg van ugyan is mutatva, hogy ezek vakon kezdődnek (Henle) hogy semmi nyílásuk nincs (Böhm) és a tápnedv nem erőszakos nyomás következtében tódul be a nyíláson, mint régen hitték; hanem felszívás által jut rendelt helyére. Esméreteink az edényrendszerről legalább histologiailag nagy részben nevekedtek. Az edények, különösen a véredények falai vizsgálása azon következésíi lett, hogy azokban egy különös rugalmas szövet jelenléte fedeztetett fel. Az edény falak belső részét beborító hártyácska (epitheliuni-fedhártya) tulajdon nemű életmiiszeres rész (Henle). Az edények legvégsőbb végzetei, a hajszáledények különösen vizsgáltattak, s eredményük azon meg határozott állítás lön , hogy a véredények egy bezárt egészet képeznek , s tartalmuk sérelem nélkül ki nem ömölhet, sem az életmüszeres részek térimbelével közbevetlen érintésbe nem jöhet. A savós edényekrőli azon vélemény, hogy azok ép állapotban vérnélküliek, s csak lob következtében változnak át véredényekké, ha nem egészen czáfoltatott is meg; de nagyon kétségessé tétetett. Az élettan alakzati része illy újászültét nagyobb részint a nagyító üvegek kijavítása s ezeknek a bonczvizsgálódások melletti használata eszközlé. Jóllehet ösmereteink a táprendszer alakzata körül nevekedtek; mindazonáltal működései előttünk még mindig homályosak , s azok maradnak , ha csak a vegytani Jcémlődéseket-e részben egyetlen segélyt, — czélunk elérésére nem fordítjuk. Annyi ugyan már bizonyos, hogy a tápanyagok \egytani változást szenvednek a gyomor nedvben; de