Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

10. szám

( 151 ) — kihozattam a beteghez , kit eszméletén kívül épen , nem találtam; megvizsgálván a sérelmet, — először, a fejbőrt a bal falcsont közép pontja irányában négy hüvelyknyi hosszaságban , és fél hüvelyknyi széleségben, repedve találtam. Tovább vizsgálván a sérelmet, fiirkém és ollóm segítségével egy hüvelyknyi hosszú és fél széles csontdarabot vévén ki, a falcsontot egyszersmind kétféle irányban szinte repedve lelem. Vizsgálásom alatt a beteg ájuldozni kezdett, föleszmélvén mámorábul hanyásra erőködött, s hányt is, de hányás közben mindannyiszor a hátramaradt résen által kaponyájábul agy gyurma hullott ki, s minthogy a hányás fél fertály-óránál tovább tartott, lehetséges, hogy agygyurniájábul félobonnál többet vesztett el. Most a betegnek külsőképen havas borogatásokat rendelvén, a többit, minthogy lehető jobbulásához leg kevesebb reményem sem volt , a természetre hiztam, több csontoknak ki-emeltetését czéleránytalannak vélvén azon okokbtil: hogy először a szerencsétlen esemény a kaponyaiiregben kiömlött, vérnek kifolyására már magában rést csinált , mint pedig azért, mivel gondola'om szerént a hányás által történt agyizgatást. és ráz/.ódást lékezés sem fogta volna elhárítani.— De m-nlezen kórjelek ellenére az erősebb alkatú némber természete, a reákövetkezett ideglázzal is szerencsésen megvívott, és bárom hét elmultával (mi tan nrmeliyek előtt kétségre is szolgáltathatna alkalmat) tökéletesen meggyógyult; a nélkül hogy valamelly hátramaradt bajban sinlődni volna kénytelen. 1841-diki Márcz 8-án éjjel I Hí vise nevü helységben X X. vérig verettetnek törvényes megvizsgáltatására , sérelmének gyógyítására , s a kívántató látlelet adására szóiitatván fel, azonnal a helyszínre kimentem, s a rentebb nevezett őt éves igen erős alkatú egymit eszmeJelén kiviíl ágyában ugyan, de \crhen fetrengve találtam. Megmosatván vérétül vizsgálat alá vétetett: Először is fejének jobb oldalán a fal és homlokcsont össze