Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

8. szám

( -»120 ) tályába tartoznak, «) Mert a tengervíznek alkrészei leg­inkább : sósavas szikeg, sósavas kesereg, sósavas nie­szeg, kénsavas szikeg, sósavas hamag, higanyibolós hamag, brómsav, kesereny és kénsavas-mészeg (murias natri, murias magnesiae , murias calcis, sulphas natri, murias kali, hydrojodas kali, hydrobromas magnesiae, sulphas calcis). E vegybontásbul (analysis) már láthatni, hogy a ten­geri fürdők, a folyóvízitől lényegesen különböznek, mi­vel a folyókban igen csekély mennyiségű ásványszerek léteznek, miknek használatára semmi különös változás nem mutatkozik az életműségben, inig ellenben a ten­geri fürdők használata mellett csakhamar olly életmüvi változások, például viszketeg, bőrkütegek mutatkoznak Currie szigorú vizsgálatai szerint, miket egyesegyedül a vegybontásbul kimagyarázni lehetlen. — Majdnem kimagyarázhatlan továbbá az is, miért a tengeri fürdők olly mellszorongást teljességgel nem okoz­nak, minőt a folyóvízi fürdők; ugy látszik bogy a ten­gervíz nyomása, hulláincsapkodás és a tenger-tájéki tisztalég kitűnő befolyással van arra : mikép a tengeri fürdők nemcsak a fölszivó életműveknek, hanem az egész tengéletnek szolgáljanak egyetemes erősilő szerűi. A ten­geri fürdők használata igen sükeres a tompa görvély el­len, főleg olly egyedeknél, kik tevőleges vértoriamra nem hajlandók. Nekem alkalmam volt illy fürdőket a főlebb emiitett görvélyben, meleg fürdőképen 28 — 30 fokig lteaumur szerint többször rendőlni, —• mellyek haszná­latára nem gyógyultak ugyan meg egészen a betegek, de legalább annyira megjavultak, hogy a serdülés kö­zelgő korszaka maga, a gyökeres gyógyulást valószi-s miileg eszközlendi. — *} IitísJ Grubers Lehrbuch der Obemie KI la; .

Next

/
Thumbnails
Contents