Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

8. szám

( 116 ) s legtöbb esetben diadalt nyer rajtok a művészet, ha a szülő okok eltávolíttatnak; épen ezen okbul kimagyarázható, miért néhány orvos a görvélyt a gyakorlat vészkövének tartja, mig mások dicsekedve könnyen gyógyílhatónak hirlelik. A görvély löroktanjál (pathogenia) igen vastag homály borítja. Legközelebbi oka fölött számtalan elővéletek (hypothesis) fölállitvák, mellyeket előszámlálni itt hely nincs; legújabb s legjobb szerintem a Carsvellé, 6 azt állítja, hogy a görvély gümőcsök bizonyos sajátnemü termődésében áll, e véleményre vonatkozólag igen könnyű kimagyarázni, miért olly részek lepetnek meg görvélytől, mellyekben keves nyirkedények találtatnak. Ezen gümőcsök anyagát koránsem lehet ugy nézni, mint külön ragály terményét, mivel Kortum, Goodlad Helreard és Lepeltier pontos vizsgálataik s kisérleteik által bebizonyiták: mikép beoltatván az illyes anyagban választódott nedv, teljességgel meg nem fogamzik. *) Gyógy tanját a görvélynek épen ugy, mint a többi kórokét a testalkat, küleme'ny, egyediség és okok föltételezik. A tapasztalt orvosnak első föladata a görvélyt szülő okokat eltávolítani. E javallatnak a gürvélyben nem lehet mindig határzó ereje; mert többnyire ezen bajnak gyökeres oka, — mint fölebb emiitők,— a testalkatban fekszik, s ezt megmásítani a művészet körén kívül esik ; egészen máskép van a dolog a görvélyes küleménnyel. Itt a föladata szülő okokat kifürkészni, —valamint a hüleményt vagyis az úgynevezett álarezot, melly alatt a görvély az orvos szemei elébe ötlik, szigorúan kipuhatolni. — Az orvosok rendszerint mi kíilönböztetést sem tesznek a kiilemény és testalkat közt; mig a külemétiy valamelly kórnak külalakét és szinét tünteti elónkbe, mi *) Lásd Handbuch der Spec. Path, und Therapie oder die systemat. Darstellung der bewährtesten Ärzte. 2 köt. Ill lap. ]839.