Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
1-7. szám
( 111 ) den beteges állapottal. Ezen bajnak fészke a gerinczagyban létezik, s a bénulás csupán visszásugárzása az alapbetegségnek. Küteges változások olly mivoltos részét teszik az ideglázaknak általában és a csorvás — ideglázaknak különösen, hogy csak ritkán fordulnak'elő hasonló lázak, hol valami küteget nem lehetne tapasztalni, s csupán az orvosok nincsennek irántok kellő figyelemmel. — Minden idegláznál ezen tekintetben a nyakat, mellet és hasat szükséges legnagyobb gonddal megvizsgálni. Az „idegláz" nevezet csak egy különös bélyegü lázra alkalmazható , melly bizonyos körülmények között mindenféle betegségekhöz szővetkezhetik ; s csupán ideges állapot és nem különnemű betegség, ollyan tehát, melly tulajdon lázosztályt (classis febrilis) nem képezhet, — A valódi hagymáz (typhus) és némelly betegségek közönségesen mutatkozni szokott ideges állapota (status nervosus) között minden tekintetben nagy különbség uralkodik. A tüdők és máj folytonos viszonyhatásban állanak egymással, s egyik szenvedése minden bizonnyal a másikét is maga után huzandja. Májdugulások,— keményedések és életmüves elfajulások huzamos tüdőhurutokat, sorvadásokat okoznak ; de viszont tíidőbeli elfajulásokra rendesen hasonló májbántalmak következnek. Minden valódi gyuladásban gyorsan halad a vérkészités és nagy a vérduzzadozáSj annyira hogy a véreresztésre félbeszakadt veszélyes jelenségek gyakran már néhány óra múlva minden elegendő ok nélkül ismét fölemelik fejüket; azért is egy hatalmas érvágás többet használ, mint sokszoros apróbb véreresztések, ha faIán általok nagyobb mennyiségű vér ürittetnék is ki. — A bő érvágás a tengéletet (vifa vegetativa) gyökerében