Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)
4. szám
( 57 -) zavartatik, és az egész emésztés csaknem egészen a gyomor által vitetik véghöz; melly részriil a gyomornak túlnyomossága annyira halad, hogy valamennyi belek bennéke (Inhalt) savanyúkig hat vissza, a fehérnyeneinű nedvesség pedig emígy merő anyagcsákká változik által, mellyek életmííves részekké lenni többé nem képesek. A mennyi tehát ezen összement állománybul a tápedények által felvétetik , mind az táppá nem változtathatik által, hanem az edényekben felakad, és az edények és mirigyek felpuffadására, és megkeiitényedésére szolgáltat okot. Mi az összement fehérnyébül a vér tömegébe jutott, az a külső és belső bőrlapok szöveteibe , és a zsigerek terimbelébe rakodik le ; melly rossz menetű táplálati folyam alatt a vérkészités felakad, és a hasznavehetetlen anyagok időkénti kilökködése alatt az egész test hervadni kezd. — Az orvoslásra nézve a mondottakhoz képest azon szükséges feladat jő ki, hogy először a kórfolyam alapját tevő clbillenése az emésztési siilyegyennek helyre állilassék; — másodszor hogy az életműség számára haszontalanná) sőt károssá lett kortermények ismét jóvá tetessenek. INlikép tellyesítheti az olaj ezen két nagy föladatot, Baur As c he r s on-tul tanulta, (1. ennek értekezését 1 b. d. physiologischen Nutzen d. Fettstoffe stb. Müller Archiv f. Physiologie-jában 1. II. 1840) Ascherson minden életműség csirájában olajt találván, ennek nevezetességére figyelmeztetett az életműves testekben, s kísérletei után azt találta, hogy a petében minden paránykák (nioleculae) olajcseppecskék legyenek, és mivel ezen utolsóknak származása a petébeni többi részek, különösen a sejtek képzését megelőzi, azért benne azon előfeltétel támadott, hogy az olaj a sejtek képeztetésekor lényeges föltétel legyen. Mivel tehát a fehérnye az olajjal egyetemben a legelterjedettebb létrészek azéletműségek csiráiban , azért szerző ezen két eranyag (Urstoff) viszonyos hatását egymásra az életműségekben ki-