Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

3. szám

( 47 -) horogcsát az újra előhúzott olló segedelmével magát az izmot egy nyomásra kettévágjuk. — F.rre a szemgolyó közönségesen rendesebb irányba vonói, azt kell mindazáltal megjegyezni, bogy a kivánt sikerre nézve »ok befolyással van azizomnak kellő pontoni átvágása, ugyanis, ha keveset kancsalítna miítendő egyedünk, akkor magamis ngy találám, hogy jobb az izmot mindgyárt elől, a szemtekéhöz való tapadása megett átmetszeni, midőn ellenkező esetben nemcsak hasznosabb az izmot mélyebben kereszti 1 metélni, de ezenkivui a köthártyát és alatta fekvő sejtszövetet is tanácsos nagyobb kiterjedésben elválasztani, sőt az izombul egy darabocskát ki is lehet vágni, melly körülmény a szem vissza fordulhatását tetemesen gátolni fogja. Az iily módon, minden egyéb mesterkélés nélkül végbevitt műtéteinek rendesen emlitésre alig érdemes fájdalom, s kevés napig tartó köthártyalob szokott következése lenni, mi azonban hideg borogatásra s néhol kivántató husi tő hashajtóra nyom nélkül elenyészik. Néha az izom átmetszése után kelleténél jobban •s ellenkező oldalra fordul a szemgolyó, de ettől mit sem kell tartani, mivel ezen csekélyebb eltérés forradás közben egészen helyre áll, s közönségesen a hegedő sebnek pokolkőveli . megtapintásánál alig tesz egyebet szükségessé ; melly bánásmódnak akkor is foganatos sikere leend, midőn a műtét alatti izgatás által gyuladt köthártya bujálkodásra mutat nagyobb hajlandóságot. — Diefjenbachnak ugyan, mint áliitá, volt esete, hol a befelé hajló kancsalság műtétele után a szemteke sokat kifelé fordult, melly körülmény egy második műtéteit, tudniilik a külső egyenes szemizom átmetszését tévé szükségessé; — mit mind illyes esetben , mind pedig az eredetileg kifejlé hajló kancsalságnál a fölebb részletesen leírtt s csak a külső szemszeglet helyzete szerént változtatott módon kell eszkőzlenh — szinte azon szabályokat szükséges követni a felette