Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

3. szám

( "35 ) den, sőt a jelenlévő kancsalsággal épen ellenkező irányban is szabadon forgathatja. Néha csupa'n egyik szenten fordul elő a kancsalság, de majdnem gyakoribbak azon esetek, hol mindkét szemen tapasztaltatik a rendes láttengelytül némi eltérés, s illyenkor, ha a szemek be — tudniillik az orr felé tartanak, összehajló, (convergens) ellenkező esetben pedig széthajló, (divergens) kancsalság nagyon jelen; szinte hason nevezetekkel élünk az egyszemű kancsalságoknál is, honnét be- ki- föl- és lefelé fordult kancsalszemck jegyeztetnek meg, de ezenkívül találtatnak ritkább esetek, hol a szemgolyó a ferde szemizmok irányában föl- és ki-, vagy pedig leés befelé fordultnak tapasztaltatik. — A nemrégtámadott egyszemű kancsalságl an igen gyakran kettős látást lehet észrevenni, mit ágy magyarázhatni meg, mivel a különböző láttengellyel bíró szemekben az idegrecze (retina) különféle pontokon izgattatik a szemekkel felfogott tárgyak által; — ezen zavaros látás szokta okozni, hogy a kancsal személy romlott szemét eleinte rendesen behunyja, míg az, hosszabb gyakorlatlanság következtében , minden további Iátástul elszokván, végre egészen el is gyengül, honnét későbbi nyitvatartás mellett sem gálolp.ndja, a közönségesen csupán egyik szemét használó beteget, rendes látásában. A kancsalság gerjesztő okait vévén tekintetbe, hol rosz szoktatás, hol szemgyöngeség , hol görcsös rángatódzások s több illyfelek ; de leggyakrabban gyermekkori szemlobok, vagy ezekre következő szarvhártyafollok szokták ezen bajt előidézni. — Azonban akár minők legyenek a gerjesztő körülmények, a kancsalság tőokát (causa proxinia-ját) többnyire egyik vagy másik szemizom rövidülésében fogjuk föltalálhatni, melly, összehúzódásánál fogva a szemet maga fölé , kényszeritvén, egyszersmind a vele ellentétben álló izom összehúzó erejét lassanként kimeríti, s mintegy csekélyebb széliitéscs állapotba ejti. — Ezen körülményt ha figye3 *