Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

24. szám

< 375 ) kedéséiiek életkora lévén, a növelésnek oda kell iranyoztatni, hogy e korban minél több tárgyakkal megösmerkedjék az ifiu, azért mint a természettudós nem sokra megyen , hacsak a természet által támasztandó tüneményekre várakozván , maga legalább kicsinyben a természetet, mint mondani szokták, kísérletek által eszközlendő tüneményekre nem kényteti: ügy e részről a növelésnek is oda kell törekedni, hogy a természet által önkényt növendékeink érzékei elejbe játszott tárgyakon kivül, efféléket miniatűr természet - tárunkba , musaeumunkha összeszerezvén, időrül időre ebbül is gazdagítsuk növendékeink lelki inusaeuinát. Valamint egy oldalrul lelkünk az érzékek csatornáin jut ösmerettömegéhöz: ugy lelki jelleme (az akarat) szabad akaratos mozgások által támogattatik más oldalrul; honnét következik , hogy trniészet adta ezen tehetségünket lelkünk kára nélkül elhanyagolni nem lehetvén, növendékeinket, legalább egy ideig, egykoron tán jólétüket is valamikép eszközölhető testi gyakorlásokra szükségne tartanunk. A gyermek még tán mielőtt valamellyik érzékének hasznát venné; már anyja méhében elkezd mozogni, melly eredeti természete benne hová tovább kifejlődvén, ha az érettebb kor, őtet maga mellé vévén, ezen tehetségének hasznát nem akarja venni, ugy a gyermek valamit csinálnia, sjót tennie nem szabadván, még a legszigorúbb büntetések daczára is ront; mi által az érettebb kor esztelensége nem ok nélkül büntetik; a növelésnek tehát egyik fő feladata abban áll, hogy növendékeinknek czélirányos a jelen és később életeben is hasznot hozó munkát adván , tagainak illő hasznát venni jókor megtanulja. A gyogytudoinányban váljon több vau - e lélek által véghöz viendő tudományi, avagy testtel végzendő mesterségi? bajos elhatározni; de már ezen vita alá eshető kérdés is elegendő annak átlátására, hogy ha valamelly tudósban, bizonyosan az orvosban jó adagnyi testi